Ókori történelem

Az ókor történelmének helyszínei - terjedelem: 10 oldal

  • Eduline

fejezetek:

Az állam

Az első városok kialakulása

Mezopotámia államai

Óbabiloni-birodalom

Hatti (Hettita állam)

Asszíria

Az ókori Egyiptom

A Perzsa Birodalom

A Közel-Kelet kis államai

Fönícia

Az ókori Palesztina

Az ókori India

Gupta Birodalom

Maurja Birodalom

Vallások

Az ókori Kína

részlet:

Kr.e. XVII. Században vándoroltak be, fővárosa Hattusa (Hét Ős). Az első történelem által ismert indo-európai nép (eredetileg sémi).

 Kapás földművelést folytattak, úgynevezett aridot. Ez kedvező mezőgazdasági termesztést tett lehetővé, de tenyésztettek állatokat is.

 Felemelkedésüket jelentős ólombányáiknak köszönhették, hisz így tudtak ólommal kereskedni, és hamarosan ez is vált a fő jövedelemforrásukká.

 Kr.e. XVI-XV. században először kezdték bányászni a vasércet. Felfedezték a vasolvasztást, valamint már nem bronzfegyvereket használtak, melyek könnyen törtek, hanem vasfegyvereket. Használtak vaskarokat, szablyákat, valamint megjelentek az első harci szekerek is. Ezen okokból kifolyólag gyors katonai sikereket értek el, például Babilonban.

 A hódítások miatt a társadalom szerkezete is átalakult. Az állam élén a király – nem istenkirály – állt, aki hadvezérkirály volt. A vének tanácsa erősen korlátozta a király hatalmát, beleegyezésük nélkül nem hozhatott semmiféle törvényt, nem indíthatott semmilyen háborút. A közszabadoknak mindössze annyi volt a kötelességük, hogy békeidőben termeljenek, háborúban katonáskodjanak. A meghódítottak is termelnek, a termés nagy része a hódítókat illette. Ezért kétféle társadalmi réteg volt, a meghódítottak és jogfosztottak, valamint maguk a hódítók.

letöltés
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.