A heti öt tornaóra csak megaláztatások sorát jelenti sok diáknak

A diákok utálják a tornaórákat, folyamatosak a megaláztatások és teljesíthetetlenek a követelmények. Ahelyett, hogy a heti öt órával megszerettetnék a mozgást a gyerekekkel, begyógyíthatatlan sebeket ejtenek rajtuk, amik egész életükben végig kísérhetik őket - írja az Abcúg.

  • Eduline
pixabay.com

A diákok felmentésekkel próbálnak menekülni az elől, hogy egyest kapjanak a tesiórán, amiért ők nem olyan ügyesek vagy gyorsak, mint a társaik - írja az Abcúg. A jelenlegi kerettanterv már nem releváns, a diákok és a tanárok is unják, hogy minden évben kötelet mászni és futni kell. A szakértők szerint alapvetően az egész oktatási rendszerrel van probléma, de szemmel láthatóan ez leginkább a testnevelésben mutatkozik meg.

Az órákon nincs differenciális, hiába beszélünk egy olyan készségtárgyról, ahol a fizikai adottságok számítanak, az is megbukik, aki erőn felül próbál teljesíteni. 

pixabay.com

A pedagógus személye és motiváltsága a testnevelésórákon talán még fontosabb, mint más tárgyaknál. Egy tanár képes lehet rávenni a diákokat arra, hogy önszántukból elmenjenek maraton futásra, de mindannyian jól ismerjük azokat a szadista tanárokat, akik bűntudat nélkül bevágják mindenre az egyest.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondja, hogy a testnevelés szakos kollégák között is több az évtizedek óta pályán lévő, mint a pályakezdő.  Ebből következik, hogy a régóta pályán levők nem ismerik a korszerű edzésmódszereket és innovációkat, ami pedig közre játszik abban, hogy az órák unalmasak.

Meglepő, de ez a sportág tarol az iskolákban

Egyre népszerűbb sportág az iskolákban a frizbi - írja a Magyar Nemzet. Mintegy hatvan általános iskolában és tíz-tizenöt középiskolában frizbiznek már itthon napi szinten testnevelésórán a gyerekek. Óriási versenyelőnye a sportágnak, hogy nem igényel komoly anyagi befektetést, hiszen egy nadrágon és mezen kívül csak stoplis cipőt kell beszerezni, illetve egy korongot - mondta a Magyar Nemzetnek Erdősi Zoltán, a Magyar Repülőkorong-szövetség elnöke.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.