Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
„A természettudomány tantárgy (5–8. évfolyam) a természettudományos tudás bővítését és mélyítését a biológia, a kémia és a fizika területein egységes, tartalmi modulokban szervezett keretben folytatja” – olvasható az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében, amelyet péntek este hoztak nyilvánosságra az oktatas2030.hu oldalon. A hvg.hu már szerdán arról írt, a kiszivárgott információk alapján az általános iskolák felső tagozatán összevonnák a biológiát, a kémiát és a fizikát természettudományok tantárgy néven
Az anyagban megtalálható az 1-8. évfolyam kötelező tantárgyainak listája is, abban azonban – önálló tárgyként – sem a biológia, sem a kémia, sem a fizika nem szerepel, ehelyett a „természettudomány” nevű tantárgyat tanulnák a diákok 2019 szeptemberétől. Már ha az iskolák így döntenek: a tervezet egyik eldugott lábjegyzetéből ugyanis kiderül, a készítők az intézményekre bíznák, hogy a 7-8. évfolyamon diszciplináris bontásban vagy egy integrált természettudományos tantárgy moduljaiként oktatnák a biológiát, a fizikát és a kémiát.
| A kormány nem elégedett? |
| Kizártnak tartja, hogy a jelenlegi javaslat formájában lépne életbe a Nemzeti alaptanterv egy év múlva, a vitaanyag azonban mindenkinek lehetőséget ad a véleménye kifejtésére - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. |
A földrajz mindenképpen megúszná az átalakítást, az a kötelező tárgyak listáján is szerepel. A tervezetben az áll, „annak tudományági kettősségét (természet- és társadalomtudomány) felhasználva, a természettudományos gondolkodáson túlmutatva, a humán tudományokhoz (lásd gazdaság- és társadalomföldrajzi, hon- és népismereti tartalmak) is szervesen kapcsolódik”.
Az anyag azt is hozzáteszi: az iskolák a szabadon felhasználható órakeret terhére (vagyis amelyet a tanterv nem köt le egyik vagy másik tantárgy oktatására) akár „természettudományos gyakorlatok” nevű tárgyat is taníthatnak.
Hány órában tanulnak majd természettudományt?
Az óraszámok nem változnak: a ötödikesek és a hatodikosok heti két órában tanulnának környezetismeretet/természettudományt, akárcsak eddig. A 7. és a 8. évfolyamon heti hat természettudományos (ebben a földrajz is benne van) órával számol az alaptanterv tervezete – eddig egy hetedikes diák heti két-két fizika- és biológiaórát, egy földrajz- és egy kémiaórát ült végig, nyolcadikban fordult a kocka, a földrajz és a kémia kapott heti két órát, a biológia és a fizika pedig egyet.
A részletes tanrend alapján a 7. évfolyamon négy természettudomány és két földrajzórát kellene tartaniuk az iskoláknak, míg a 8. évfolyamon ötször 45 percet kellene elkülöníteni a komplex természettudomány és egyszer 45 percet a földrajz oktatására.
A szakgimnáziumokban már két éve "összevonták" a tárgyakat
A komplex természettudományi tantárgy nem új találmány, a szakgimnáziumok (vagyis a régi szakközépiskolák) kilencedik évfolyamán a 2016/2017-es tanévben vezették be, a többi szakgimnáziumi évfolyamon a diákok órarendjébe kötelezően csak egy, a tanult szakmához leginkább passzoló természettudományos tárgy került be.
Csakhogy míg az általános iskolákban marad a természettudományos tárgyak eddigi – összesített – óraszáma, a szakgimnáziumokban éppen a természettudományokra szánt órák megvágásával teremtettek időt a szakmai oktatásra.
2019-ben vezetik be az új tantervet
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus 6-án vette át az Oktatás 2030 nevű munkacsoporttól a Nat szakmai javaslatát. A társadalmi és szakmai egyeztetés dokumentum a www.oktatas2030.hu honlapon elérhető és véleményezhető 2018. szeptember 30-ig. Az észrevételeket a [email protected] e-mail címre lehet küldeni. A megjegyzések figyelembe vételével további szakértők bevonásával az anyagot kiegészíti a minisztérium, majd a dokumentum a kormány elé kerül, és azt követően kezdődik meg az új Nemzeti Alaptanterv kodifikációja - írta péntek esti közleményében a minisztérium.
Az új NAT-ot - az eredeti terveknek megfelelően - 2019 szeptemberétől vezeti be felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamtól.
Megvan az új Nemzeti alaptanterv tervezete, kiderül, milyen lesz az iskolai tanítás a következő években
Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója, a javaslatról széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés kezdődik. Ezt követően alakul ki az új Nemzeti Alaptanterv végleges változata, amely a tervek szerint 2019 szeptemberétől lép életbe, felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamtól - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken este.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
