Döbbenetes, mennyit kell fizetniük a szülőknek ezekben a napokban

Több tízezer forintos kiadással kell megbirkózniuk azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke iskolapadba ül szeptembertől. A költségek a családi kassza akár 30 százalékát is kitehetik, csak a tanszerek ára átlagosan 10-20 ezer forint - írja a Blikk.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

A lap azt írja, átlagosan 9 ezer forintért már található jobb minőségű iskolatáska, de akár 3600 forintért is vehetünk táskát. A népszerűbb, mese­figurás vagy márkás darabok ára azonban a 20 ezer forintot is elérheti.

A tanszereknél szintén számít a divat és a minőség. Spirálfüzetet 400, körzőt 475, vonalzócsomagot 725, radírcsomagot 235, hegyezőt 390, uzsonnásdobozt 675, ötdarabos golyóstollcsomagot 470, négydarabos grafit­ce­ruzát 240, színesceruza-csomagot 475, tolltartót pedig 1700 forintért kaphatunk, egy töltött tolltartót 1800 forintból letudhatunk. A rajzórákhoz, illetve az első osztályhoz szükséges egyéb tanszerek jócskán megdobhatják a kiadásokat, a feltételeket sokszor az iskola szabja meg.

A KSH legfrissebb, 2015­-ö­s adatai szerint tanévkezdéskor átlagosan 31,5 ezer, gyermekenként 19,6 ezer forint ment el az iskoláztatásra családonként. Míg tankönyvre akkor 13,1 ezer forintot adtak ki, tanszerekre 7,3 ezer, táskára 4,3 ezer, sportszerekre és hangszerekre 3,2 ezer forintot költöttek.

Itt a feketeleves: több százezer forintba is kerülhet az első egyetemi félév

A felsőoktatás ma már egy komoly befektetés a családnak, amit sajnos egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak. Kiszámoltuk, hogy egy budapesti fősikolára felvett vidéki diák tanévkezdése mekkora megterhelést jelent a családi kasszára nézve. Ha önköltséges képzésre vettek fel, akkor nincs mese, már ősszel be kell fizetni a tandíjat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.