Itt vannak az adatok: sokkal több órájuk van a magyar diákoknak, mint a cseheknek vagy a lengyeleknek

Bódis József oktatási államtitkár szerint szeterotípia, hogy túlterheltek a magyar diákok. De vajon más országokban hány tanórát kell végigülniük az általános és középiskolásoknak?

  • Eduline
MTI / Bruzák Noémi

Itthon az általános iskolásoknak évente 900 kötelező órájuk van, míg Észtországban például közel kétszázzal kevesebb órát kell végigülni a legkisebbeknek - írja a 24.hu.

Lengyelországban még alacsonyabb a kötelező órák száma, itt 635 óra az előírás a kisiskolásoknak, Csehországban 694.

A középiskolásoknál sem jobb a helyzet: míg Lengyelországban 810, Csehországban 897, Észtországban 715 órát kell tanórákon töltenie a diákoknak, míg Magyarországon 1044-et.

Rengeteg órájuk van a magyar diákoknak, szó sincs róla, hogy csak sztereotípia a túlterheltség

Egy Pest megyei gimnáziumban pedig a 9. osztályban 34, a 11.-ben pedig 35 óra vár a diákokra hetente, egy budapesti belvárosi általános iskola első osztályában például a 6-7 éveseknek 29 órájuk van egy héten - írja a 24.hu.

Visszavágtak az államtitkárnak a diákok: van, akinek több mint 40 tanítási órája van hetente

Egy átlagos középiskolásnak akár több mint negyven tanítási órája is lehet hetente, ami az egyéb különórákkal és a házi feladatokkal együttvéve messze meghaladja egy átlagos felnőtt heti munkaidejét - írja közleményében a Független Diákparlament.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.