Bizonytalanság a tankönyvpiacon: mi lesz a magánkiadók könyveivel?

Lassan lejár a magánkiadók tankönyveinek engedélye, és az érintettek nem tudják, mi vár rájuk - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Fülöp Máté

Április 1-jén indul az iskolák egy hónapos tankönyvrendelési időszaka, ám 2018. augusztus 31-én lejár az engedélye azoknak a tankönyveknek, amelyeket a magánkiadók adtak ki. Az utolsó közismereti engedélyeket ugyanis 2013-ban adta ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ezek járnak le - írja a hvg.hu.

A tárca szerint a lejáró tankönyvek is rendelhetőek lesznek, rajta lesznek a tankönyvlistán, viszont még korai arról beszélni, meghosszabbítják-e a lejáró engedélyeket, ezt majd egy év múlva lehet megtenni. Ám a tankönyvfelelősöknek épp azért kéne most tudni, hogy lesz-e hosszabbítás, mert ha nem, akkor most előre bespájzolnának a kívánt könyvekből.

Bonyolítja a kérdést az alaptanterv bevezetése, a kormány ugyanis 2019-ben már az új NAT szerint oktatna, de a tankönyvesek szerint ez nehezen tartható. Az új alaptanterv teljesen más lesz, mint a mostani, ezért a tankönyveket is át kell dolgozni.

A kiadók érdekvédelmi szövetsége, TANOSZ úgy látja, egy tankönyv kifejlesztése egy év, az engedélyeztetés és akkreditáció még négy hónap. Most már ismerni kéne a kerettanterveket ahhoz, hogy lehessen tankönyvet fejleszteni, de még az annak alapot adó NAT szövege sem készült el. Ezért a szervezet szerint a NAT reális bevezetési ideje inkább 2020. Ezért is szeretnék a kiadók, hogy a tankönyveik engedélyét hosszabbítsák meg legalább két évvel, épp erre az átmeneti időszakra, mert különben káosz lehet a tankönyvpiacon.

Visszavágtak Balognak a tankönyvesek: nem létezik ingyenes tankönyv, valaki mindig fizet

Tényekkel igazolható, hogy a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével nem értünk el 20-30 százalékos árcsökkenést, mindössze annyi történt, hogy az állami kiadó tankönyveinek árában nem jelenik meg minden költség - írja közleményében a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete. Ahogy már beszámoltunk róla, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint megérte létrehozni a nagy állami tankönyvellátó rendszert, hiszen így a családok zsebében sokkal több maradt.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.