Így dolgoznak szeptembertől a tanfelügyelők: mit ellenőriznek az órákon?

Dokumentumokat elemeznek, tanári és iskolaigazgatói interjút készítenek és órákat is látogatnak szeptembertől a tanfelügyelők. Mit ellenőriznek az órákon? Milyen szempontok alapján értékelik a pedagógusok munkáját?

  • Eduline

Ahogyan arról már többször is beszámoltunk, az ellenőrzés nem fogja váratlanul érni a pedagógusokat, hiszen a tanfelügyelők érkezése előtt tizenöt nappal az intézményvezetőnek már el kell küldenie az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak, a tanfelügyelők pedig az óralátogatás előtt két nappal felveszik a kapcsolatot az igazgatóval.

A pedagógiai program megvalósulása

A tanfelügyelet részleteit taglaló kézikönyv szerint az óralátogatás "a pedagógusellenőrzés tapasztalatszerzési és adatgyűjtési szempontjából a legfontosabb, leghitelesebb terület", így az ellenőrzés során többek közt azt vizsgálják majd, hogyan valósítja meg a tanár az intézmény pedagógiai programjában foglaltakat, elérte-e a kitűzött célt a foglalkozás, milyen módszereket alkalmazott a tanár, és ezek a módszerek mennyire igazodnak az óra tartalmához és a feladatokhoz.

Fazekas István

Tanulásszervezési formák és a figyelemfenntartás módszerei

Azt is ellenőrzik majd, milyen volt az óra logikája, a pedagógus milyen tanulásszervezési formákat használt, mennyire sikerült fenntartani az óra során a tanulók érdeklődését, hogyan és milyen mértékben sikerült őket bevonni a foglalkozás menetébe és inspirálni a munkájukat. Megnézik többek közt, hogy a pedagógus figyelembe veszi-e a munka során a tanulócsoport adottságait, hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés az órán, hogyan motiválta a diákokat, és mennyire támogatta az önálló feladatvégzésüket.

A pedagógus személyét is figyelik

A tanfelügyelők az óralátogatáson többek közt figyelik majd a pedagógus kommunikációját, stílusát, kérdéskultúráját és az időgazdálkodását is. Illetve azt is megnézik, mennyire volt reflektív, milyen volt a pozitív és a negatív visszajelzések aránya, hogyan értékelte a tanulók teljesítményét szóban és írásban. Azt is megfigyelik majd, hogyan reagál a tanár a kiszámíthatatlan tanulói reakciókra, etikusan és professzionálisan viselkedik-e.

Arról, pontosan hogyan ellenőrzik majd a gimnáziumi tanárokat itt olvashattok, a tanfelügyeletről szóló cikkeinket  itt találjátok, arról pedig, hogy kik ellenőrzik majd a pedagógusok portfólióját, innen szerezhettek információkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.