Pedagógiai értékelés és korrekció, személyiség- és közösségfejlesztés, a Nemzeti alaptantervnek való megfelelés - ilyen szempontok alapján értékeli majd az iskolákat a tanfelügyelők. Az első dokumentumokat és a konkrét szempontokat múlt hét csütörtökön hozták nyilvánosságra.
1. Pedagógiai folyamatok
Tervezés:
Hogyan történik a stratégiai és operatív tervezés (PP, továbbképzési program, beiskolázási terv, intézményi éves munkaterv, munkaközösségi tervek elkészítése)?
Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? (PP, munkaterv, házirend)
Megvalósítás:
Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, egymásra épülése?
Milyen a pedagógusok éves tervezésének, a tananyaggal való haladásának és tényleges megvalósulásának a viszonya? (tanmenet, napló)
Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? (PP, napló)
Ellenőrzés:
Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki, mit milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?)
Értékelés:
Hogyan történik az intézményben az értékelés? (Intézményi önértékelés, pedagógusok szakmai munkájának értékelése.)
Korrekció:
Mi történik az ellenőrzés
eredményeivel?
Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
Személyiségfejlesztés:
Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiség- és közösségfejlesztési feladatok?
Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
Hogyan történik az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek megismerése?
Hogyan történik az egyes tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése? (Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra.)
Hogyan történik a tanulók szociális
hátrányainak enyhítése?
Hogyan történik az önálló tanulás támogatása, a tanulás tanítása?
Hogyan történik az egyes tanulói teljesítmények értékelése?
Közösségfejlesztés:
Hogyan segíti az intézmény
a tanulók együttműködését?
Milyen közösségépítő tevékenységei
vannak az intézménynek?
Milyen egyéb foglalkozásokat
szervez az intézmény?
3. Eredmények
Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? (Például: országos kompetenciamérés eredményei; tanév végi eredmények - tantárgyra, 2 évre vonatkozóan; versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint; nyelvvizsga-eredmények; elismerések; lemorzsolódási mutatók (bukások, kimaradók, lemaradók); elégedettségmérés eredményei: szülő, pedagógus, tanuló)
Milyen eredményeik
vannak?
Hogyan hasznosítják a belső és
külső mérési eredményeket?
Hogyan kísérik figyelemmel
a tanulók további tanulási útját?
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, mik a fő tevékenységeik?
Hogyan történik a belső
tudásmegosztás az intézményben?
Hogyan történik az információátadás
az intézményben?
| Minden a tanfelügyeletről |
A tanfelügyeleti rendszer 2014-ben indul élesben: a kísérleti programban eddig 700 tanárt ellenőriztek. A tanfelügyelet három területre irányul majd: az egyes pedagógusok munkáját értékelik azonos szempontok szerint, fenntartótól függetlenül, az iskola vezetőjét ellenőrzik, és magát az intézményt is értékelik majd. A tanároknál alkalmazott módszerekről itt, az értékelési szempontokról pedig itt olvashattok. |
5. Az intézmény külső kapcsolatai
Melyek az intézmény
legfontosabb partnerei?
Mi az egyes partneri
kapcsolatok tartalma?
Hogyan történik a partnerek tájékoztatása
az intézmény eredményeiről?
Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?
6. A pedagógiai munka feltételei
Tárgyi, infrastrukturális feltételek:
Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.)
Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?
Milyen az IKT-eszközök
kihasználtsága?
Szervezeti feltételek:
Melyek a pedagógus-továbbképzés
preferált irányai?
Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, hasznosságát, hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével?
Milyen az intézmény hagyományápoló,
hagyományteremtő munkája?
Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntéselőkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
Milyen a pedagógusok viszonya
az innovációhoz?
7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
Hogyan jelennek meg a Nemzeti alaptanterv
céljai a pedagógiai programban?
Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása, milyen eredményeket ért el e téren az intézmény?
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
