Ennyi túlóradíjat kapnak a tanárok januártól

Aláírta a 130 ezer pedagógust és iskolai alkalmazottat érintő kollektív szerződést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A 2014. január 1-jén hatályba lépő dokumentum szerint a tanárok a helyettesítésekért túlóradíjat kapnak. Mindenki? És mennyit? Itt vannak a részletek.

  • Eduline
Túry Gergely

A szerződés a 2013. szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodell részleteit szabályozza. Az életpályamodell alapján a tanárok kötött munkaideje 22-ről 32 órára nőtt: ebből 22-26 órát kell neveléssel, oktatással, vagyis tanórai és egyéb foglalkozások megtartásával tölteni. Minden egyéb feladatnak - ilyen a felkészülés, a programok szervezése, tanulói felügyelet, eseti helyettesítés, fogadóóra és szülői értékezlet megtartása, vezetői feladatok stb. - a fennmaradó 6-10 órába kell beleférnie. A részleteket itt olvashatjátok.

A 32 órát elvileg az iskolában kell tölteni, a kollektív szerződés szerint azonban az intézményen kívül végzett tevékenység is "beszámítható", ha azt az iskolában nem lehet elvégezni. Ha a pedagógus és a munkáltató nem ért egyet abban, hogy az adott feladatot hol kell ellátni, a munkáltató szava dönt.

A dokumentum alapján "a köznevelési intézményben történő munkavégzésnek kell tekinteni azt is, ha a pedagógus a tanórai vagy egyéb foglalkozást a köznevelési intézményen kívül szervezi meg, továbbá, ha a tanulói felügyelet megszervezésére és ellátására a köznevelési intézményen kívül kerül sor".

A szerződés rögzíti, hogy a pedagógusoknak meg kell téríteni a tanórák, foglalkozások előkészítéséhez és a szülőkkel való kapcsolattartáshoz szükséges kiadásokat, illetve a munkaköri feladatok ellátását szolgáló utazások költségét is - így tehát költségtérítés jár azoknak a tanároknak is, akik versenyekre kísérik tanítványaikat.

Mikor nem jár túlóradíj?

A pedagógus-életpályamodell alapján az eseti helyettesítés óraszáma - a maximális óraszám, vagyis 26 fölött - egy tanítási napon maximum kettő, egy tanítási héten maximum hat lehet. Helyettesítésre egy tanárt tanévenként legfeljebb harminc napon lehet kötelezni. Az eseti helyettesítésért túlóradíj nem jár.

És mikor jár?

Túlóradíjat akkor kaphatnak a tanárok, ha a a munkáltató intézkedése alapján - havi szinten - a kötött munkaidőt meghaladóan kell az iskolában, illetve a pedagógiai szakszolgálat intézményében tartózkodniuk. Túlóradíjat kapnak akkor is, ha az eseti helyettesítés óraszámánál több foglalkozást tartanak (és persze mindezt a 26 óra felett végzik).

A túlóradíjat úgy számolják ki, hogy a pedagógus - pótlék nélküli - illetményét elosztják 138,5-tel. Ez átlagosan ezer és kétezer forint közötti összeg: egy pályakezdő, főiskolai végzettségű pedagógusnál például 1116, egy nyugdíj előtt álló egyetemi diplomás pedagógus esetében 2324 forint.

Összevont helyettesítés díjazásakor a túlóradíj 33 százaléka az irányadó összeg. Az összevont helyettesítés azt jelenti, hogy a tanár egy másik pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját veszi át és tanítja a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belül. Ezért is csak akkor jár túlórapénz, ha a helyettesítés meghaladja az eseti helyettesítés mértékét. A pedagógus-életpályamodellről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.