Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Aláírta a 130 ezer pedagógust és iskolai alkalmazottat érintő kollektív szerződést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A 2014. január 1-jén hatályba lépő dokumentum szerint a tanárok a helyettesítésekért túlóradíjat kapnak. Mindenki? És mennyit? Itt vannak a részletek.

A szerződés a 2013. szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodell részleteit szabályozza. Az életpályamodell alapján a tanárok kötött munkaideje 22-ről 32 órára nőtt: ebből 22-26 órát kell neveléssel, oktatással, vagyis tanórai és egyéb foglalkozások megtartásával tölteni. Minden egyéb feladatnak - ilyen a felkészülés, a programok szervezése, tanulói felügyelet, eseti helyettesítés, fogadóóra és szülői értékezlet megtartása, vezetői feladatok stb. - a fennmaradó 6-10 órába kell beleférnie. A részleteket itt olvashatjátok.
A 32 órát elvileg az iskolában kell tölteni, a kollektív szerződés szerint azonban az intézményen kívül végzett tevékenység is "beszámítható", ha azt az iskolában nem lehet elvégezni. Ha a pedagógus és a munkáltató nem ért egyet abban, hogy az adott feladatot hol kell ellátni, a munkáltató szava dönt.
A dokumentum alapján "a köznevelési intézményben történő munkavégzésnek kell tekinteni azt is, ha a pedagógus a tanórai vagy egyéb foglalkozást a köznevelési intézményen kívül szervezi meg, továbbá, ha a tanulói felügyelet megszervezésére és ellátására a köznevelési intézményen kívül kerül sor".
A szerződés rögzíti, hogy a pedagógusoknak meg kell téríteni a tanórák, foglalkozások előkészítéséhez és a szülőkkel való kapcsolattartáshoz szükséges kiadásokat, illetve a munkaköri feladatok ellátását szolgáló utazások költségét is - így tehát költségtérítés jár azoknak a tanároknak is, akik versenyekre kísérik tanítványaikat.
Mikor nem jár túlóradíj?
A pedagógus-életpályamodell alapján az eseti helyettesítés óraszáma - a maximális óraszám, vagyis 26 fölött - egy tanítási napon maximum kettő, egy tanítási héten maximum hat lehet. Helyettesítésre egy tanárt tanévenként legfeljebb harminc napon lehet kötelezni. Az eseti helyettesítésért túlóradíj nem jár.
És mikor jár?
Túlóradíjat akkor kaphatnak a tanárok, ha a a munkáltató intézkedése alapján - havi szinten - a kötött munkaidőt meghaladóan kell az iskolában, illetve a pedagógiai szakszolgálat intézményében tartózkodniuk. Túlóradíjat kapnak akkor is, ha az eseti helyettesítés óraszámánál több foglalkozást tartanak (és persze mindezt a 26 óra felett végzik).
A túlóradíjat úgy számolják ki, hogy a pedagógus - pótlék nélküli - illetményét elosztják 138,5-tel. Ez átlagosan ezer és kétezer forint közötti összeg: egy pályakezdő, főiskolai végzettségű pedagógusnál például 1116, egy nyugdíj előtt álló egyetemi diplomás pedagógus esetében 2324 forint.
Összevont helyettesítés díjazásakor a túlóradíj 33 százaléka az irányadó összeg. Az összevont helyettesítés azt jelenti, hogy a tanár egy másik pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját veszi át és tanítja a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belül. Ezért is csak akkor jár túlórapénz, ha a helyettesítés meghaladja az eseti helyettesítés mértékét. A pedagógus-életpályamodellről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).