Aláírta a 130 ezer pedagógust és iskolai alkalmazottat érintő kollektív szerződést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A 2014. január 1-jén hatályba lépő dokumentum szerint a tanárok a helyettesítésekért túlóradíjat kapnak. Mindenki? És mennyit? Itt vannak a részletek.
A szerződés a 2013. szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodell részleteit szabályozza. Az életpályamodell alapján a tanárok kötött munkaideje 22-ről 32 órára nőtt: ebből 22-26 órát kell neveléssel, oktatással, vagyis tanórai és egyéb foglalkozások megtartásával tölteni. Minden egyéb feladatnak - ilyen a felkészülés, a programok szervezése, tanulói felügyelet, eseti helyettesítés, fogadóóra és szülői értékezlet megtartása, vezetői feladatok stb. - a fennmaradó 6-10 órába kell beleférnie. A részleteket itt olvashatjátok.
A 32 órát elvileg az iskolában kell tölteni, a kollektív szerződés szerint azonban az intézményen kívül végzett tevékenység is "beszámítható", ha azt az iskolában nem lehet elvégezni. Ha a pedagógus és a munkáltató nem ért egyet abban, hogy az adott feladatot hol kell ellátni, a munkáltató szava dönt.
A dokumentum alapján "a köznevelési intézményben történő munkavégzésnek kell tekinteni azt is, ha a pedagógus a tanórai vagy egyéb foglalkozást a köznevelési intézményen kívül szervezi meg, továbbá, ha a tanulói felügyelet megszervezésére és ellátására a köznevelési intézményen kívül kerül sor".
A szerződés rögzíti, hogy a pedagógusoknak meg kell téríteni a tanórák, foglalkozások előkészítéséhez és a szülőkkel való kapcsolattartáshoz szükséges kiadásokat, illetve a munkaköri feladatok ellátását szolgáló utazások költségét is - így tehát költségtérítés jár azoknak a tanároknak is, akik versenyekre kísérik tanítványaikat.
Mikor nem jár túlóradíj?
A pedagógus-életpályamodell alapján az eseti helyettesítés óraszáma - a maximális óraszám, vagyis 26 fölött - egy tanítási napon maximum kettő, egy tanítási héten maximum hat lehet. Helyettesítésre egy tanárt tanévenként legfeljebb harminc napon lehet kötelezni. Az eseti helyettesítésért túlóradíj nem jár.
És mikor jár?
Túlóradíjat akkor kaphatnak a tanárok, ha a a munkáltató intézkedése alapján - havi szinten - a kötött munkaidőt meghaladóan kell az iskolában, illetve a pedagógiai szakszolgálat intézményében tartózkodniuk. Túlóradíjat kapnak akkor is, ha az eseti helyettesítés óraszámánál több foglalkozást tartanak (és persze mindezt a 26 óra felett végzik).
A túlóradíjat úgy számolják ki, hogy a pedagógus - pótlék nélküli - illetményét elosztják 138,5-tel. Ez átlagosan ezer és kétezer forint közötti összeg: egy pályakezdő, főiskolai végzettségű pedagógusnál például 1116, egy nyugdíj előtt álló egyetemi diplomás pedagógus esetében 2324 forint.
Összevont helyettesítés díjazásakor a túlóradíj 33 százaléka az irányadó összeg. Az összevont helyettesítés azt jelenti, hogy a tanár egy másik pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját veszi át és tanítja a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belül. Ezért is csak akkor jár túlórapénz, ha a helyettesítés meghaladja az eseti helyettesítés mértékét. A pedagógus-életpályamodellről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
