Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Túry Gergely
A szerződés a 2013. szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodell részleteit szabályozza. Az életpályamodell alapján a tanárok kötött munkaideje 22-ről 32 órára nőtt: ebből 22-26 órát kell neveléssel, oktatással, vagyis tanórai és egyéb foglalkozások megtartásával tölteni. Minden egyéb feladatnak - ilyen a felkészülés, a programok szervezése, tanulói felügyelet, eseti helyettesítés, fogadóóra és szülői értékezlet megtartása, vezetői feladatok stb. - a fennmaradó 6-10 órába kell beleférnie. A részleteket itt olvashatjátok.
A 32 órát elvileg az iskolában kell tölteni, a kollektív szerződés szerint azonban az intézményen kívül végzett tevékenység is "beszámítható", ha azt az iskolában nem lehet elvégezni. Ha a pedagógus és a munkáltató nem ért egyet abban, hogy az adott feladatot hol kell ellátni, a munkáltató szava dönt.
A dokumentum alapján "a köznevelési intézményben történő munkavégzésnek kell tekinteni azt is, ha a pedagógus a tanórai vagy egyéb foglalkozást a köznevelési intézményen kívül szervezi meg, továbbá, ha a tanulói felügyelet megszervezésére és ellátására a köznevelési intézményen kívül kerül sor".
A szerződés rögzíti, hogy a pedagógusoknak meg kell téríteni a tanórák, foglalkozások előkészítéséhez és a szülőkkel való kapcsolattartáshoz szükséges kiadásokat, illetve a munkaköri feladatok ellátását szolgáló utazások költségét is - így tehát költségtérítés jár azoknak a tanároknak is, akik versenyekre kísérik tanítványaikat.
Mikor nem jár túlóradíj?
A pedagógus-életpályamodell alapján az eseti helyettesítés óraszáma - a maximális óraszám, vagyis 26 fölött - egy tanítási napon maximum kettő, egy tanítási héten maximum hat lehet. Helyettesítésre egy tanárt tanévenként legfeljebb harminc napon lehet kötelezni. Az eseti helyettesítésért túlóradíj nem jár.
És mikor jár?
Túlóradíjat akkor kaphatnak a tanárok, ha a a munkáltató intézkedése alapján - havi szinten - a kötött munkaidőt meghaladóan kell az iskolában, illetve a pedagógiai szakszolgálat intézményében tartózkodniuk. Túlóradíjat kapnak akkor is, ha az eseti helyettesítés óraszámánál több foglalkozást tartanak (és persze mindezt a 26 óra felett végzik).
A túlóradíjat úgy számolják ki, hogy a pedagógus - pótlék nélküli - illetményét elosztják 138,5-tel. Ez átlagosan ezer és kétezer forint közötti összeg: egy pályakezdő, főiskolai végzettségű pedagógusnál például 1116, egy nyugdíj előtt álló egyetemi diplomás pedagógus esetében 2324 forint.
Összevont helyettesítés díjazásakor a túlóradíj 33 százaléka az irányadó összeg. Az összevont helyettesítés azt jelenti, hogy a tanár egy másik pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját veszi át és tanítja a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belül. Ezért is csak akkor jár túlórapénz, ha a helyettesítés meghaladja az eseti helyettesítés mértékét. A pedagógus-életpályamodellről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
