A nyest.hu által ismertetett kutatás igazolták azt a feltevést, amit a nyelvészek és egyes szociológusok már régóta hangoztatnak: a nyelvi hátránynak és a nyelvi diszkriminációnak rendkívül nagy jelentősége van az iskola kudarcokban.
A négy ország közel ötszéz magyart tanító pedagógusából és pedagógusjelöltjéből általánosságban 35-50%-ra tehető azoknak az aránya, akik negatívan diszkriminálnak nyelvi alapon.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgált pedagógusok közül minden második-harmadik egy teljes érdemjeggyel rosszabbat adott a tanulóknak, pusztán azért, mert nem a standard nyelvváltozatnak és nyelvhasználati módnak megfelelően beszéltek – hiába tudták tökéletesen az aktuális tananyagot.
Az érem másik oldala a pozitív diszkrimináció, ami a különböző országokban 50-75% közé esett. Vagyis ennyi pedagógus és -jelölt adott minimum egy jeggyel jobbat annak a gyermeknek, aki standard nyelvváltozatban és nyelvhasználati módban felelt – függetlenül attól, hogy több lényegi információt is kihagyott a feleletéből.
Az eredmények tehát egyértelműen azt mutatják, hogy a tanuló által használt nyelv döntő szereppel bír az iskolai sikerességben és sikertelenségben – attól függően, hogy ez a nyelv mennyire felel meg a standard nyelvhasználatnak és nyelvváltozatnak. A pedagógusok jelentős része nyelvi előítéletei alapján diszkriminál nyelvileg – még ha ennek nincs is valójában tudatában, sőt sok esetben a jó szándék vezérli - írják.
A Tokiói Orvosi Egyetemen a felvételi eljárás során az összpontszám tíz, vagy akár húsz százalékát is levonták a női jelentkezőktől. Az összpontszám tíz, vagy akár húsz százalékát is levonták a női jelentkezőktől a Tokiói Orvosi Egyetemen a felvételi eljárás során - derült ki az intézmény belső vizsgálatából.
