Az utóbbi időben egyre több olyan eset lát napvilágot, amikor pedagógust bántalmaz a diákja. Hatósági eljárás ugyanakkor ritkán indul, az intézményvezetők ugyanis féltik a botránytól az iskola hírnevét.
A Magyar Nemzet egy olyan pedagógusról ír, aki egy zárt Facebook-csoportban számolt be arról, hogy egyik diákja megrúgta őt. A tanítványa nehezményezte, hogy – miután semmit nem csinált – egyest kapott az órai munkájára. A tanuló egyébként is rendszeresen fegyelmezetlenül viselkedett, és sokszor felszerelése sem volt. Anna jelentette az esetet az igazgatóhelyettesnek, a diákot meghallgatták, a tanárnőt nem, és bár a pedagógus közfeladatot ellátó személy, akit a jog fokozottan véd, a vezetőség azt kérte tőle, hogy ne tegyen feljelentést.
A pedagógus elhatározta, hogy végleg elhagyja a tanári pályát. Méltatlannak érzi, hogy bár a szakgimnáziumban őt bántalmazták, mégis ő jött ki rosszul a konfliktusból, ráadásul úgy érzi, testi épsége is veszélyben van. "Ki védi meg a tanárokat, ha az iskola vezetősége sem áll melléjük?" – teszi fel a kérdést.
Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a lapnak azt mondta, hogy a tanárbántalmazásokat minden esetben intézményi és hatósági vizsgálatnak kellene követnie. Az pedig pláne nem eshetne meg, hogy az ügyet az iskola vezetői eltussolják az iskola érdekére hivatkozva.
"Milyen üzenet az a diákok számára, hogy még ezt is meg lehet tenni következmények nélkül? Ha nem csinálunk semmit, a jövőben is ehhez hasonló vagy még súlyosabb esetek történnek. Hosszú távon ez egyetlen intézménynek sem lehet az érdeke. Több tragédia történt a közelmúltban, mert a jelzés nem jutott el időben a megfelelő szervhez" – taglalja Horváth Péter.
Retteghetnek az erőszakos tanárok? Csoportot hoztak létre a hetesi iskola pedagógusai
Csoportot hozott létre a diákbántalmazásról elhíresült hetesi iskola tantestületének egy része: erőszakmentes oktatást szeretnének, nem akarják, hogy a tanulókkal szembeni erőszak a mindennapok része legyen. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hetesi Somssich Imre Általános Iskola két eset miatt is bekerült a hírekbe.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
