Az utóbbi időben egyre több olyan eset lát napvilágot, amikor pedagógust bántalmaz a diákja. Hatósági eljárás ugyanakkor ritkán indul, az intézményvezetők ugyanis féltik a botránytól az iskola hírnevét.
A Magyar Nemzet egy olyan pedagógusról ír, aki egy zárt Facebook-csoportban számolt be arról, hogy egyik diákja megrúgta őt. A tanítványa nehezményezte, hogy – miután semmit nem csinált – egyest kapott az órai munkájára. A tanuló egyébként is rendszeresen fegyelmezetlenül viselkedett, és sokszor felszerelése sem volt. Anna jelentette az esetet az igazgatóhelyettesnek, a diákot meghallgatták, a tanárnőt nem, és bár a pedagógus közfeladatot ellátó személy, akit a jog fokozottan véd, a vezetőség azt kérte tőle, hogy ne tegyen feljelentést.
A pedagógus elhatározta, hogy végleg elhagyja a tanári pályát. Méltatlannak érzi, hogy bár a szakgimnáziumban őt bántalmazták, mégis ő jött ki rosszul a konfliktusból, ráadásul úgy érzi, testi épsége is veszélyben van. "Ki védi meg a tanárokat, ha az iskola vezetősége sem áll melléjük?" – teszi fel a kérdést.
Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a lapnak azt mondta, hogy a tanárbántalmazásokat minden esetben intézményi és hatósági vizsgálatnak kellene követnie. Az pedig pláne nem eshetne meg, hogy az ügyet az iskola vezetői eltussolják az iskola érdekére hivatkozva.
"Milyen üzenet az a diákok számára, hogy még ezt is meg lehet tenni következmények nélkül? Ha nem csinálunk semmit, a jövőben is ehhez hasonló vagy még súlyosabb esetek történnek. Hosszú távon ez egyetlen intézménynek sem lehet az érdeke. Több tragédia történt a közelmúltban, mert a jelzés nem jutott el időben a megfelelő szervhez" – taglalja Horváth Péter.
Retteghetnek az erőszakos tanárok? Csoportot hoztak létre a hetesi iskola pedagógusai
Csoportot hozott létre a diákbántalmazásról elhíresült hetesi iskola tantestületének egy része: erőszakmentes oktatást szeretnének, nem akarják, hogy a tanulókkal szembeni erőszak a mindennapok része legyen. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hetesi Somssich Imre Általános Iskola két eset miatt is bekerült a hírekbe.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
