Az utóbbi időben egyre több olyan eset lát napvilágot, amikor pedagógust bántalmaz a diákja. Hatósági eljárás ugyanakkor ritkán indul, az intézményvezetők ugyanis féltik a botránytól az iskola hírnevét.
A Magyar Nemzet egy olyan pedagógusról ír, aki egy zárt Facebook-csoportban számolt be arról, hogy egyik diákja megrúgta őt. A tanítványa nehezményezte, hogy – miután semmit nem csinált – egyest kapott az órai munkájára. A tanuló egyébként is rendszeresen fegyelmezetlenül viselkedett, és sokszor felszerelése sem volt. Anna jelentette az esetet az igazgatóhelyettesnek, a diákot meghallgatták, a tanárnőt nem, és bár a pedagógus közfeladatot ellátó személy, akit a jog fokozottan véd, a vezetőség azt kérte tőle, hogy ne tegyen feljelentést.
A pedagógus elhatározta, hogy végleg elhagyja a tanári pályát. Méltatlannak érzi, hogy bár a szakgimnáziumban őt bántalmazták, mégis ő jött ki rosszul a konfliktusból, ráadásul úgy érzi, testi épsége is veszélyben van. "Ki védi meg a tanárokat, ha az iskola vezetősége sem áll melléjük?" – teszi fel a kérdést.
Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a lapnak azt mondta, hogy a tanárbántalmazásokat minden esetben intézményi és hatósági vizsgálatnak kellene követnie. Az pedig pláne nem eshetne meg, hogy az ügyet az iskola vezetői eltussolják az iskola érdekére hivatkozva.
"Milyen üzenet az a diákok számára, hogy még ezt is meg lehet tenni következmények nélkül? Ha nem csinálunk semmit, a jövőben is ehhez hasonló vagy még súlyosabb esetek történnek. Hosszú távon ez egyetlen intézménynek sem lehet az érdeke. Több tragédia történt a közelmúltban, mert a jelzés nem jutott el időben a megfelelő szervhez" – taglalja Horváth Péter.
Retteghetnek az erőszakos tanárok? Csoportot hoztak létre a hetesi iskola pedagógusai
Csoportot hozott létre a diákbántalmazásról elhíresült hetesi iskola tantestületének egy része: erőszakmentes oktatást szeretnének, nem akarják, hogy a tanulókkal szembeni erőszak a mindennapok része legyen. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hetesi Somssich Imre Általános Iskola két eset miatt is bekerült a hírekbe.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
