"Az óvoda és az iskola nem a pokol, ahol mindenki kiég"

Rajtunk múlik, hogy hány különórára íratjuk be a gyermekünket, vagy hány fejlesztést applikálunk a gyermekünk gyermekkori életviteléhez. Valóban szükség van mindenre gyermekkorban? - teszi fel a kérdést Polus Enikő mentálhigiénés szakember.

  • Eduline
Fülöp Máté

"A gyermek nem egy applikációs alkalmazás, amihez letöltés kell, majd betöltés után végigpörgetjük a gyermekkort. Majd feltöltjük az agyukat, az idejüket minden „hasznos” dologgal! Őket szeretettel, jelenléttel és együtt töltött idővel kell „feltölteni” - olvasható a Felelős Szülők Iskolája oldalán megjelent írásban.

"A gyermekkor nem egy versenyfutás, amit versenyszerűen végig kéne futni, biztosítani mindazt nekik, amit a szülők nem kaptak meg gyermekkorukban! Sok mindenre nincs is szükségük a gyerekeknek, amiket a szolgáltatók nyújtanak. Alapvető szükségletük viszont a kapcsolódás és a jelenlét a megfelelő pillanatokban" - folytatja a mentálhigiénés szakember.

Polus Enikő felteszi a kérdést: hova tűnt a felnőttek életéből a „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás”? "A virtuális kalandpályák ráadásul időfosztogató „koboldok” a felnőttek életében is, amik kíméletlen módon elvarázsolnak bennünket és elhitetik velünk, hogy az online tér a valós világ és ott töltsünk több időt!" - írja.

"Az óvoda és az iskola nem a pokol, ahol mindenki kiég! Alapvetően egy jóléti társadalmi lehetőség, amely a gyerekeknek mesés kalandokat is nyújt, nehezítő akadályokat és egy „kertet”, amelyben a gyerekek szocializálódnak az aktuális való világban, ami néha szép, de vannak nehéz kalandpályák is benne" - véli, hozzátéve, a pedagógus sem egy gépezet, amelynek nincs lelke és érzelme, pedagógusnak lenni ma igazi kihívás és elhívás, "akinek ez a pályája és szakmája, a legszebb dolgot megszerezte az életben. Fantasztikus, ha minden tanév egy új „tiszta lappal” indul".

Ezt a tanácsot adja Vekerdy Tamás a szülőknek: jó volna, ha elfogadnánk a gyerek karakterét

"Jó volna, ha elfogadnánk a gyerek karakterét, és nem próbálnánk erőszakosan olyanná faragni, amilyen úgysem tud lenni" - tanácsolja a szülőknek Vekerdy Tamás pszichológus. Jó volna, ha elfogadnánk a gyerek karakterét, és nem próbálnánk erőszakosan olyanná faragni, amilyen úgysem tud lenni. Tudom, félünk, hogy nem fog 'érvényesülni' az életben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.