Fontos döntés előtt állnak középiskolába felvételiző diákok. Milyen előnyei és hátrányai vannak a tagozatos oktatásnak? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.
Humán, matematika-fizika, természettudomány, biológia-kémia, dráma, történelem-társadalomismeret, informatika, idegen nyelvi − több tucat különféle tantárgykombináció közül választhatnak azok a diákok, akik konkrét karriertervvel vágnak neki a középiskolai felvételinek, vagy csak komolyabban érdeklődnek valamelyik tantárgy iránt.
A tagozatos osztályok a megszokottnál magasabb óraszámban tanulják a kiemelt tantárgyat vagy tantárgyakat, így készülnek fel a felsőoktatási felvételin évről évre egyre fontosabb szerepet játszó emelt szintű érettségire. A HVG-nek nyilatkozó diákok szerint az emelt óraszámú oktatás többletmunkát kíván tőlük a pluszórák, a szakkörök és a tanulmányi versenyek miatt, ám − mint egyikük fogalmazott − „így a felvételin biztosra megyünk”. Igaz, az eltérő óraszámok miatt a pályamódosítás és az iskolaváltás is nehézkesebb, mint a „sima” gimnáziumi osztályokban.
A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium
A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
