Tagozatos középiskolák: mikor jó választás, mikor nem?

Fontos döntés előtt állnak középiskolába felvételiző diákok. Milyen előnyei és hátrányai vannak a tagozatos oktatásnak? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.

  • Eduline
Túry Gergely

Humán, matematika-fizika, természettudomány, biológia-kémia, dráma, történelem-társadalomismeret, informatika, idegen nyelvi − több tucat különféle tantárgykombináció közül választhatnak azok a diákok, akik konkrét karriertervvel vágnak neki a középiskolai felvételinek, vagy csak komolyabban érdeklődnek valamelyik tantárgy iránt.

A tagozatos osztályok a megszokottnál magasabb óraszámban tanulják a kiemelt tantárgyat vagy tantárgyakat, így készülnek fel a felsőoktatási felvételin évről évre egyre fontosabb szerepet játszó emelt szintű érettségire. A HVG-nek nyilatkozó diákok szerint az emelt óraszámú oktatás többletmunkát kíván tőlük a pluszórák, a szakkörök és a tanulmányi versenyek miatt, ám − mint egyikük fogalmazott − „így a felvételin biztosra megyünk”. Igaz, az eltérő óraszámok miatt a pályamódosítás és az iskolaváltás is nehézkesebb, mint a „sima” gimnáziumi osztályokban.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.