Fontos döntés előtt állnak középiskolába felvételiző diákok. Milyen előnyei és hátrányai vannak a tagozatos oktatásnak? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.
Humán, matematika-fizika, természettudomány, biológia-kémia, dráma, történelem-társadalomismeret, informatika, idegen nyelvi − több tucat különféle tantárgykombináció közül választhatnak azok a diákok, akik konkrét karriertervvel vágnak neki a középiskolai felvételinek, vagy csak komolyabban érdeklődnek valamelyik tantárgy iránt.
A tagozatos osztályok a megszokottnál magasabb óraszámban tanulják a kiemelt tantárgyat vagy tantárgyakat, így készülnek fel a felsőoktatási felvételin évről évre egyre fontosabb szerepet játszó emelt szintű érettségire. A HVG-nek nyilatkozó diákok szerint az emelt óraszámú oktatás többletmunkát kíván tőlük a pluszórák, a szakkörök és a tanulmányi versenyek miatt, ám − mint egyikük fogalmazott − „így a felvételin biztosra megyünk”. Igaz, az eltérő óraszámok miatt a pályamódosítás és az iskolaváltás is nehézkesebb, mint a „sima” gimnáziumi osztályokban.
A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium
A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
