„Bárki bármit mond, a mai nap igazságtalan. Szombat van és iskolában kell lenni. Mielőtt azt hinnétek, nem, nem nekem. Mert felnőtt vagyok, tudom, hogy le kell dolgoznom a napokat ugyanúgy, mint másnak. De a gyerekeknek igenis igazságtalan. Ugyanis egy napot kell ledolgozniuk az őszi szünetből. Miért is?” – írja Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.
„Nekik az szünet, a pihenés ideje. Akkor meg miért is kell nekik ma iskolában lenniük?! "A szülők dolgoznak, a gyerekekre meg vigyáznia kell valakinek!" - hangzana a hivatalos válasz. Ezt értem. De ha mi tanárok amúgy is dolgozunk, akkor miért ne jöhetne be ügyletetre az a gyerek, akinek a szülei dolgoznak? Úgy, ahogy a szünetek munkanapjain is ügyeletet tartunk. Tudom, mert az őszi szünetben dolgoztam” – írja.
A pedagógus felteszi a kérdést: azoknak a diákoknak miért kell bemenniük az iskolába, akik már egyedül el elfoglalják magukat otthon? „A gimiseknek meg végképp miért?! A szünet az legyen szünet! Ne kelljen nekik előtte-utána pluszban jönniük! Jó lenne, ha a döntéshozók végre ezt figyelembe vennék... A ledolgozós szombatok amúgy sem hatékonyak és semmi értelmük. Mert akinek van szülői igazolása, amúgy sem jön be, negyed létszámú osztállyal meg nehéz kezdeni bármit is” – írja, hozzátéve: decemberben még két ilyen nap lesz, mert a téli szünet két napját is „ledolgoztatják” a gyerekekkel, „pont a leghúzósabb, érzelmileg felfokozottabb időszakban lesz két hatnapos hét”.
Miért kell „ledolgozni” a tanítási szünetre eső napokat?
Ezzel a kérdéssel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is foglakozott. "Az idei tanévben több olyan munkanap-áthelyezés is lesz, amely miatt a tanítási szünetek egyes munkanapjait tanítási szüneten kívüli szombatokon kellene ledolgozni. Tekintettel arra, hogy a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése szerint az őszi, téli és tavaszi szünetek munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, ezért véleményünk szerint e tanítási szüneti munkanapok áthelyezése miatt igénybe vett szombatok tanítás nélküli munkanapok" – írta korábban Facebook-oldalán a PDSZ.
Rekordszámú szombati munkanap jön: alig lesz néhány normál hétvége
A következő másfél hónapban három szombati munka- és tanítási nap is lesz. November 10-én dolgozni kell, november 2-án, pénteken ugyanis mindenki pihenhetett. December 1-jén is dolgozni/tanulni kell, méghozzá december 24-e, hétfő helyett. December 31-ét (hétfői nap) pedig december 15-én kell majd ledolgozni. Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév?
A szervezet arra kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy nyilvánosan erősítse meg, hogy a "szombati tanítási napokon" nem kell órákat tartani, "annak érdekében, hogy ne eredményezzen a munkanapok áthelyezése a tanulók számára több tanítási napot".
Néhány napja a szakszervezet közzétette a minisztérium válaszát, amelyben az áll: a „hivatalos munkanappá” nyilvánított szombatok az iskolákban „hivatalos, tehát számozott tanítási napok”, ezen az sem változtat, ha a "ledolgozandó" nap tanítási szünetre esik – ilyen például a november 2-a, amely az őszi szünetre esett, november 10-én mégis le kell dolgozni az iskolákban is.
Hozzáteszik azt is: a rendszer a dolgozó szülők munkarendjéhez igazodik, viszont a jogszabályok alapján többféleképpen meg lehet szervezni a szombati tanítási napokat. Vagy „normál” tanítási napot tartanak, de az igazgató úgy is dönthet, hogy erre a napra tanítási szünetet rendel el (ám ebben az esetben ezt a napot pótolni kell egy másik szombaton vagy délutánonként) vagy tanítás nélküli munkanappá nyilvánítja az adott szombatot.
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
