A Szíriával szomszédos országokban élő menekült gyerekek több mint negyven százaléka nem jár iskolába a KidsRights szerint. A nemzetközi segélyszervezet kedden ismertetett jelentéséből kiderült, hogy ez a szám emelkedik, és nő a veszélye annak, hogy elvész egy generáció, ami súlyos hatással lenne a nyolcadik éve háború dúlta Szíria újjáépítésére irányuló erőfeszítésekre.
Noha egy 2016-os konferencián a világ vezetői megegyeztek abban, hogy a következő év végére az összes szíriai menekült gyereket beiskolázzák, a KidsRights szerint a Libanonban, Jordániában, Egyiptomban, Törökországban és Irakban lévő kiskorú szíriai menekültek 43 százaléka még mindig nem részesül oktatásban: az öt országban regisztrált 1,8 millió szíriai gyerek közül 777 ezer nem járt iskolába 2017 végén. Ez csaknem 250 ezerrel több, mint 2016-ban.
"A háború utáni Szíria egy fiatal generáció általi sikeres újjáépítése azon áll vagy bukik, hogy milyen hozzáférést tudunk nekik biztosítani az oktatáshoz" - írta közleményében a KidsRights alapítója és elnöke, Marc Dullaert.
A szíriai polgárháború 2011 márciusában tört ki, a konfliktusban százezrek vesztették életüket, 11 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint kisgyerekek generációja nőtt fel megfelelő oktatás nélkül, 180 ezret kényszerítettek gyermekmunkára.
A jelentés szerint az iskolába nem járó gyerekek száma a szíriai menekültek megsegítésére szánt megfelelő anyagi támogatás hiánya és a fogadó országok szigorú intézkedései miatt emelkedik. Emellett az iskolába járó szíriai menekült gyerekek sokszor gyűlölködéssel és zaklatással találkoznak, ami ahhoz vezet, hogy családjuk kiveszi őket az intézményből.
A KidsRights felszólította az áprilisban ismét találkozó nemzetközi donorokat és a fogadó országokat, hogy sürgősen adják össze a hiányzó 603 millió dollárt és tegyék valóban prioritássá az oktatást.
Elképesztő körülmények között tanulnak a szíriai gyerekek
Nincsenek ablakok, nincs fűtés, mégis megtartják az órákat abban a szíriai iskolában, amelyről a svájci köztévé tett ki egy videót a Facebookra. A Hamá kormányzóságban lévő iskolaépület nagyon rossz állapotban van, az ablakai kitörtek, és fűtés sincs, így a gyerekek kabátban, sapkában ülnek az órákon - derül ki az SRF felvételeiből.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
