Elképesztő körülmények között tanulnak a szíriai gyerekek
Nincsenek ablakok, nincs fűtés, mégis megtartják az órákat abban a szíriai iskolában, amelyről a svájci köztévé tett ki egy videót a Facebookra.
A Szíriával szomszédos országokban élő menekült gyerekek több mint negyven százaléka nem jár iskolába a KidsRights szerint. A nemzetközi segélyszervezet kedden ismertetett jelentéséből kiderült, hogy ez a szám emelkedik, és nő a veszélye annak, hogy elvész egy generáció, ami súlyos hatással lenne a nyolcadik éve háború dúlta Szíria újjáépítésére irányuló erőfeszítésekre.

Noha egy 2016-os konferencián a világ vezetői megegyeztek abban, hogy a következő év végére az összes szíriai menekült gyereket beiskolázzák, a KidsRights szerint a Libanonban, Jordániában, Egyiptomban, Törökországban és Irakban lévő kiskorú szíriai menekültek 43 százaléka még mindig nem részesül oktatásban: az öt országban regisztrált 1,8 millió szíriai gyerek közül 777 ezer nem járt iskolába 2017 végén. Ez csaknem 250 ezerrel több, mint 2016-ban.
"A háború utáni Szíria egy fiatal generáció általi sikeres újjáépítése azon áll vagy bukik, hogy milyen hozzáférést tudunk nekik biztosítani az oktatáshoz" - írta közleményében a KidsRights alapítója és elnöke, Marc Dullaert.
A szíriai polgárháború 2011 márciusában tört ki, a konfliktusban százezrek vesztették életüket, 11 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint kisgyerekek generációja nőtt fel megfelelő oktatás nélkül, 180 ezret kényszerítettek gyermekmunkára.
A jelentés szerint az iskolába nem járó gyerekek száma a szíriai menekültek megsegítésére szánt megfelelő anyagi támogatás hiánya és a fogadó országok szigorú intézkedései miatt emelkedik. Emellett az iskolába járó szíriai menekült gyerekek sokszor gyűlölködéssel és zaklatással találkoznak, ami ahhoz vezet, hogy családjuk kiveszi őket az intézményből.
A KidsRights felszólította az áprilisban ismét találkozó nemzetközi donorokat és a fogadó országokat, hogy sürgősen adják össze a hiányzó 603 millió dollárt és tegyék valóban prioritássá az oktatást.
Nincsenek ablakok, nincs fűtés, mégis megtartják az órákat abban a szíriai iskolában, amelyről a svájci köztévé tett ki egy videót a Facebookra.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.