Hihetetlen, mit tett ez a 12 éves fiú: a semmiből hozott létre egy iskolát menekült gyerekeknek

Több száz menekült gyermek számára iskola építéséért és oktatásuk biztosításáért egy Libanonban élő 16 éves szíriai menekültnek ítélték oda hétfőn a rangos Nemzetközi Gyermek-békedíjat.

  • MTI
pixabay

Mohamed El-Junde 12 éves volt, amikor a libanoni Bekaa-völgyben életre hívott egy iskolát a szíriai polgárháború elől elmenekült gyermekek számára. Rokonai és önkéntesek bevonásával építették fel a menekülttáborban az iskola épületét és kezdték el a tantárgyak, köztük az angol nyelv és a fotográfia tanítását a gyerekeknek. Ma már az iskolában több mint 200 diák tanul, akik közül a legfiatalabb ötéves, és számos pedagógus oktat felnőtt menekülteket is.

"Nem csupán az olvasás és az írás oktatásáról van szó, hanem arról, hogy a fiatal menekülteknek biztonságos helyet biztosítsunk az önkifejezésre" - mondta Junde a Thompson Reuters Foundationnek.

A Holland Gyermekjogok Alapítványa által 2005-ben létrehozott nemzetközi díjat korábban megkapta Malala Juszufzai, a lányok és nők oktatáshoz való jogáért kiálló pakisztáni lány, a világ legfiatalabb Nobel-békedíjasa. A ma már 20 éves Malala, az Oxfordi Egyetem diákja adta át hétfőn a díjat Hágában Jundénak.

A hetedik éve dúló szíriai polgárháborúnak több mint 2,5 millió szíriai gyermekmenekültje van, közülük félmillió él Libanonban a holland alapítvány szerint. Sokan közülük nem jutnak tápláló élelemhez és egészségügyi ellátáshoz, és a 6-14 évesek fele nem jár iskolába.

"Nagyon fontos, hogy ezeknek a gyerekeknek biztosítsuk az oktatást, különben egy elveszett generáció tagjai lehetnek - hangsúlyozta Junde a díj átvételekor.

Megdöbbentő adatok: igazi pokolban élnek a szíriai gyerekek

Legkevesebb 652 gyermek, az előző évinél 20 százalékkal több halt meg Szíriában a harci cselekmények miatt 2016-ban, amely ezzel az ország felnövekvő nemzedékének legrosszabb éve lett - közölte hétfőn az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.