Hihetetlen, mit tett ez a 12 éves fiú: a semmiből hozott létre egy iskolát menekült gyerekeknek

Több száz menekült gyermek számára iskola építéséért és oktatásuk biztosításáért egy Libanonban élő 16 éves szíriai menekültnek ítélték oda hétfőn a rangos Nemzetközi Gyermek-békedíjat.

  • MTI
pixabay

Mohamed El-Junde 12 éves volt, amikor a libanoni Bekaa-völgyben életre hívott egy iskolát a szíriai polgárháború elől elmenekült gyermekek számára. Rokonai és önkéntesek bevonásával építették fel a menekülttáborban az iskola épületét és kezdték el a tantárgyak, köztük az angol nyelv és a fotográfia tanítását a gyerekeknek. Ma már az iskolában több mint 200 diák tanul, akik közül a legfiatalabb ötéves, és számos pedagógus oktat felnőtt menekülteket is.

"Nem csupán az olvasás és az írás oktatásáról van szó, hanem arról, hogy a fiatal menekülteknek biztonságos helyet biztosítsunk az önkifejezésre" - mondta Junde a Thompson Reuters Foundationnek.

A Holland Gyermekjogok Alapítványa által 2005-ben létrehozott nemzetközi díjat korábban megkapta Malala Juszufzai, a lányok és nők oktatáshoz való jogáért kiálló pakisztáni lány, a világ legfiatalabb Nobel-békedíjasa. A ma már 20 éves Malala, az Oxfordi Egyetem diákja adta át hétfőn a díjat Hágában Jundénak.

A hetedik éve dúló szíriai polgárháborúnak több mint 2,5 millió szíriai gyermekmenekültje van, közülük félmillió él Libanonban a holland alapítvány szerint. Sokan közülük nem jutnak tápláló élelemhez és egészségügyi ellátáshoz, és a 6-14 évesek fele nem jár iskolába.

"Nagyon fontos, hogy ezeknek a gyerekeknek biztosítsuk az oktatást, különben egy elveszett generáció tagjai lehetnek - hangsúlyozta Junde a díj átvételekor.

Megdöbbentő adatok: igazi pokolban élnek a szíriai gyerekek

Legkevesebb 652 gyermek, az előző évinél 20 százalékkal több halt meg Szíriában a harci cselekmények miatt 2016-ban, amely ezzel az ország felnövekvő nemzedékének legrosszabb éve lett - közölte hétfőn az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.