Szeptembertől pénzügyi ismereteket is oktatnak az iskolákban, de azt egyelőre nem lehet tudni, külön tantárgy lesz-e a pénzügy.
Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár ezen a héten kétszer is nyilatkozott arról, hogy az elképzelések szerint 2018-2019-ben megkezdődne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban, illetve a pedagógusok képzését is módosítják az új igényeknek megfelelően.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az is elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek – legalábbis ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet március elején tettek közzé.
A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10. évfolyamon – szögezi le a dokumentum, amelyből az is kiderül, arról még nem született döntés, hogy ez önálló tantárgy lesz, vagy a diákok a többi tanórán tanulhatnak majd pénzügyi ismereteket.
A stratégia arra is kitér, hogy a 3-6. évfolyam „tantárgyi tartalmaiban” meg kötelező lesz a pénzügyi nevelés megjelenése, a matematikaórákon pedig növelni kell a „háztartási/pénzügyi” problémákhoz kapcsolódó pénzügyi matematikai feladatok arányát.
Pénzügyi ismereteket jelenleg csak a szakgimnáziumokban oktatnak külön tanórákon, kötelező tantárgyként, más iskolákban – elvileg – a közismereti órákon jelenik meg a téma, de az intézmények úgy is dönthetnek, hogy a szabad órakeretből szakítanak ki heti 45 percet a pénzügyi ismeretek tanítására.
Az NGM szerint azonban kevés helyen döntenek így, „az eddigi tapasztalatok alapján csak elszórtan (a diákok 10%-át elérő mértékben) jelent meg az iskolai gyakorlatban a szabadon választható órakeret terhére a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása, melynek fő oka a megfelelő tankönyvek és a képzett tanárok és a képzések hiánya.
Új tantárgy a szakgimnáziumokban: kötelező lesz a pénzügyi tudatosság elsajátítása
Újabb változás a szakgimnáziumokban. Idén szeptembertől már minden szakgimnázium tantárgyi keretek között nevelheti diákjait pénzügyi tudatosságra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kedden, Budapesten a III. PénzSztár konferencián. Pölöskei Gáborné kifejtette: a Pénziránytű Alapítvány közreműködésével elkészültek a tankönyvek, a kerettanterv, és egy-két intézményben a mostani 9.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
