Az érettségit nem adó szakmunkásképzésben végzettek nagyobb részét ma már segéd- vagy betanított munkásként alkalmazzák - írja a G7.
A G7 azt írja, a kormány 2010 után úgy alakította át a szakképzés rendszerét, hogy minél hamarabb, minél több szakmával rendelkező fiatal lépjen ki a munkaerőpiacra, akár érettségi nélkül is, hogy ezzel felkészüljön a gyorsan emelkedő munkaerőigényre.
Csakhogy minden jel arra utal, hogy a vállalatok is a magasabban képzett, érettségizett szakmunkásokat értékelik jobban. Az érettségivel nem rendelkező szakiskolai végzetteknek ma már a fele segéd- vagy betanított munkásként dolgozik, ami jól jelzi, hogy a szakiskolai képzés piaci értéke zuhan – többek között ezekre a következtetésekre jutott az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének szakképzésről szóló átfogó tanulmánya, ami nemrég a Munkaerőpiaci Tükör 2016 című kiadványban jelent meg.
A 2011 és 2016 közötti időszakban 2,4 százalékról 6,2 százalékra nőtt a közmunkásként dolgozók aránya, ami túlnyomórészt segédmunkát jelent. Emellett az elsődleges munkaerőpiacon is kismértékben nőtt az egyszerű foglalkozásban, összeszerelőként vagy gépkezelőként dolgozók aránya, miközben a szakmunkát végzőké 5-8 százalékponttal csökkent, 42–43 százalékra. Technikusként, ügyintézőként vagy irodai munkán a teljes vizsgált időszakban 8–10 százalék dolgozott.
Meglepő adatok: még az általános iskolát sem fejezte be az emberek ötöde
Az emberek 17 százalékának általános iskolai végzettsége sincs - derül ki a Mikrocenzus adataiból. A magyar népesség 17 százalékának nincs általános iskolai végzettsége sem, 20 százalék pedig a 8. osztály után abbahagyta a tanulást - írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
