Az érettségit nem adó szakmunkásképzésben végzettek nagyobb részét ma már segéd- vagy betanított munkásként alkalmazzák - írja a G7.
A G7 azt írja, a kormány 2010 után úgy alakította át a szakképzés rendszerét, hogy minél hamarabb, minél több szakmával rendelkező fiatal lépjen ki a munkaerőpiacra, akár érettségi nélkül is, hogy ezzel felkészüljön a gyorsan emelkedő munkaerőigényre.
Csakhogy minden jel arra utal, hogy a vállalatok is a magasabban képzett, érettségizett szakmunkásokat értékelik jobban. Az érettségivel nem rendelkező szakiskolai végzetteknek ma már a fele segéd- vagy betanított munkásként dolgozik, ami jól jelzi, hogy a szakiskolai képzés piaci értéke zuhan – többek között ezekre a következtetésekre jutott az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének szakképzésről szóló átfogó tanulmánya, ami nemrég a Munkaerőpiaci Tükör 2016 című kiadványban jelent meg.
A 2011 és 2016 közötti időszakban 2,4 százalékról 6,2 százalékra nőtt a közmunkásként dolgozók aránya, ami túlnyomórészt segédmunkát jelent. Emellett az elsődleges munkaerőpiacon is kismértékben nőtt az egyszerű foglalkozásban, összeszerelőként vagy gépkezelőként dolgozók aránya, miközben a szakmunkát végzőké 5-8 százalékponttal csökkent, 42–43 százalékra. Technikusként, ügyintézőként vagy irodai munkán a teljes vizsgált időszakban 8–10 százalék dolgozott.
Meglepő adatok: még az általános iskolát sem fejezte be az emberek ötöde
Az emberek 17 százalékának általános iskolai végzettsége sincs - derül ki a Mikrocenzus adataiból. A magyar népesség 17 százalékának nincs általános iskolai végzettsége sem, 20 százalék pedig a 8. osztály után abbahagyta a tanulást - írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
