Czomba: Nem az érettségi teszi a szakembert

Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon- állítja Czomba Sándor a Népszabadságnak adott interjújában. Az államtitkár szerint célszerűbb először szakmát tanulni, azután még lehet gondolkodni az érettségin is.

  • Eduline
MTI / Kovács Attila

Négy év gimnáziumot vagy szakközépiskolát kettő évbe nyilván nehezen lehet belepréselni – nyilatkozza Czomba Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Népszabadságnak. Azt állítja: egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon.

A Népszabadságnak adott interjújában Czomba Sándor hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy a magán- és alapítványi iskolák ne versenyezzenek az állammal, hanem inkább egészítsék ki egymást, hiszen a demográfiai folyamatok miatt jóval kevesebb a gyerek. Nem lát abban kivetnivalót, hogy 16 évre csökkentették a tankötelezettséget, szerinte ugyanis az a diák, aki tanulni akar, ezt észre sem veszi.

Czomba szerint nem az a járható út, hogy valaki elvégez egy gimnáziumot kettessel, majd egy év alatt szakmát tanul. Szerinte inkább három évig kellene tanulnia a szakmát, majd aztán eldöntheti, hogy akar-e érettségit vagy sem. Ahogy fogalmazott, alulról szeretnék nyitva hagyni a rendszert fölfelé mindenki számára.

"Nem attól fog a fiatal alkalmassá válni, mert érettségije van. A bádogos a csonka kúp területének kiszámítását szakmai-elméleti órán tanulja meg, nem a matematikaóra keretében. Itt a lényeg. Azt mondtuk, legyen egyharmad a közismereti tantárgyak és kétharmad a szakmai elmélet és gyakorlat aránya. A szakmát megerősítettük, és azért erősítettük meg, mert a szakmai elméletbe bevittünk számos olyan dolgot, pénzügyi ismereteket, vállalkozási ismereteket, amiket a hétköznapokban nem biztos, hogy a diák hasznosítani fog, de nagyobb eséllyel, mint a nándorfehérvári diadal időpontjának megtanulását. Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon. De a hároméves szakiskola után azt is megszerezheti" – mondta Czomba.

Azt is hozzátette, a szakma megszerzése után lesz alkalom érettségizni is, ekkor két év áll majd rendelkezésükre, a szakközépiskola érettségije pedig éppolyan erős lesz, mint egy gimnáziumi érettségi.

Még több tudnivaló a szakmunkákról

Tényleg értéktelen az érettségi? 

Varga Mihály szerint "egy rossz diplománál" többet ér egy "jó szakmunkás-bizonyítvány"

Itt a hiányszakmák listája: így diploma nélkül is gyorsan el lehet helyezkedni

Minden, ami szakmunkásképzés

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.