Czomba: Nem az érettségi teszi a szakembert

Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon- állítja Czomba Sándor a Népszabadságnak adott interjújában. Az államtitkár szerint célszerűbb először szakmát tanulni, azután még lehet gondolkodni az érettségin is.

  • Eduline
MTI / Kovács Attila

Négy év gimnáziumot vagy szakközépiskolát kettő évbe nyilván nehezen lehet belepréselni – nyilatkozza Czomba Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Népszabadságnak. Azt állítja: egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon.

A Népszabadságnak adott interjújában Czomba Sándor hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy a magán- és alapítványi iskolák ne versenyezzenek az állammal, hanem inkább egészítsék ki egymást, hiszen a demográfiai folyamatok miatt jóval kevesebb a gyerek. Nem lát abban kivetnivalót, hogy 16 évre csökkentették a tankötelezettséget, szerinte ugyanis az a diák, aki tanulni akar, ezt észre sem veszi.

Czomba szerint nem az a járható út, hogy valaki elvégez egy gimnáziumot kettessel, majd egy év alatt szakmát tanul. Szerinte inkább három évig kellene tanulnia a szakmát, majd aztán eldöntheti, hogy akar-e érettségit vagy sem. Ahogy fogalmazott, alulról szeretnék nyitva hagyni a rendszert fölfelé mindenki számára.

"Nem attól fog a fiatal alkalmassá válni, mert érettségije van. A bádogos a csonka kúp területének kiszámítását szakmai-elméleti órán tanulja meg, nem a matematikaóra keretében. Itt a lényeg. Azt mondtuk, legyen egyharmad a közismereti tantárgyak és kétharmad a szakmai elmélet és gyakorlat aránya. A szakmát megerősítettük, és azért erősítettük meg, mert a szakmai elméletbe bevittünk számos olyan dolgot, pénzügyi ismereteket, vállalkozási ismereteket, amiket a hétköznapokban nem biztos, hogy a diák hasznosítani fog, de nagyobb eséllyel, mint a nándorfehérvári diadal időpontjának megtanulását. Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon. De a hároméves szakiskola után azt is megszerezheti" – mondta Czomba.

Azt is hozzátette, a szakma megszerzése után lesz alkalom érettségizni is, ekkor két év áll majd rendelkezésükre, a szakközépiskola érettségije pedig éppolyan erős lesz, mint egy gimnáziumi érettségi.

Még több tudnivaló a szakmunkákról

Tényleg értéktelen az érettségi? 

Varga Mihály szerint "egy rossz diplománál" többet ér egy "jó szakmunkás-bizonyítvány"

Itt a hiányszakmák listája: így diploma nélkül is gyorsan el lehet helyezkedni

Minden, ami szakmunkásképzés

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.