Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon- állítja Czomba Sándor a Népszabadságnak adott interjújában. Az államtitkár szerint célszerűbb először szakmát tanulni, azután még lehet gondolkodni az érettségin is.
Négy év gimnáziumot vagy szakközépiskolát kettő évbe nyilván nehezen lehet belepréselni – nyilatkozza Czomba Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Népszabadságnak. Azt állítja: egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon.
A Népszabadságnak adott interjújában Czomba Sándor hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy a magán- és alapítványi iskolák ne versenyezzenek az állammal, hanem inkább egészítsék ki egymást, hiszen a demográfiai folyamatok miatt jóval kevesebb a gyerek. Nem lát abban kivetnivalót, hogy 16 évre csökkentették a tankötelezettséget, szerinte ugyanis az a diák, aki tanulni akar, ezt észre sem veszi.
Czomba szerint nem az a járható út, hogy valaki elvégez egy gimnáziumot kettessel, majd egy év alatt szakmát tanul. Szerinte inkább három évig kellene tanulnia a szakmát, majd aztán eldöntheti, hogy akar-e érettségit vagy sem. Ahogy fogalmazott, alulról szeretnék nyitva hagyni a rendszert fölfelé mindenki számára.
"Nem attól fog a fiatal alkalmassá válni, mert érettségije van. A bádogos a csonka kúp területének kiszámítását szakmai-elméleti órán tanulja meg, nem a matematikaóra keretében. Itt a lényeg. Azt mondtuk, legyen egyharmad a közismereti tantárgyak és kétharmad a szakmai elmélet és gyakorlat aránya. A szakmát megerősítettük, és azért erősítettük meg, mert a szakmai elméletbe bevittünk számos olyan dolgot, pénzügyi ismereteket, vállalkozási ismereteket, amiket a hétköznapokban nem biztos, hogy a diák hasznosítani fog, de nagyobb eséllyel, mint a nándorfehérvári diadal időpontjának megtanulását. Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon. De a hároméves szakiskola után azt is megszerezheti" – mondta Czomba.
Azt is hozzátette, a szakma megszerzése után lesz alkalom érettségizni is, ekkor két év áll majd rendelkezésükre, a szakközépiskola érettségije pedig éppolyan erős lesz, mint egy gimnáziumi érettségi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
