Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon- állítja Czomba Sándor a Népszabadságnak adott interjújában. Az államtitkár szerint célszerűbb először szakmát tanulni, azután még lehet gondolkodni az érettségin is.
Négy év gimnáziumot vagy szakközépiskolát kettő évbe nyilván nehezen lehet belepréselni – nyilatkozza Czomba Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Népszabadságnak. Azt állítja: egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon.
A Népszabadságnak adott interjújában Czomba Sándor hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy a magán- és alapítványi iskolák ne versenyezzenek az állammal, hanem inkább egészítsék ki egymást, hiszen a demográfiai folyamatok miatt jóval kevesebb a gyerek. Nem lát abban kivetnivalót, hogy 16 évre csökkentették a tankötelezettséget, szerinte ugyanis az a diák, aki tanulni akar, ezt észre sem veszi.
Czomba szerint nem az a járható út, hogy valaki elvégez egy gimnáziumot kettessel, majd egy év alatt szakmát tanul. Szerinte inkább három évig kellene tanulnia a szakmát, majd aztán eldöntheti, hogy akar-e érettségit vagy sem. Ahogy fogalmazott, alulról szeretnék nyitva hagyni a rendszert fölfelé mindenki számára.
"Nem attól fog a fiatal alkalmassá válni, mert érettségije van. A bádogos a csonka kúp területének kiszámítását szakmai-elméleti órán tanulja meg, nem a matematikaóra keretében. Itt a lényeg. Azt mondtuk, legyen egyharmad a közismereti tantárgyak és kétharmad a szakmai elmélet és gyakorlat aránya. A szakmát megerősítettük, és azért erősítettük meg, mert a szakmai elméletbe bevittünk számos olyan dolgot, pénzügyi ismereteket, vállalkozási ismereteket, amiket a hétköznapokban nem biztos, hogy a diák hasznosítani fog, de nagyobb eséllyel, mint a nándorfehérvári diadal időpontjának megtanulását. Egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon. De a hároméves szakiskola után azt is megszerezheti" – mondta Czomba.
Azt is hozzátette, a szakma megszerzése után lesz alkalom érettségizni is, ekkor két év áll majd rendelkezésükre, a szakközépiskola érettségije pedig éppolyan erős lesz, mint egy gimnáziumi érettségi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
