Itt a bejelentés: így alakítja át a kormány a szakképzést

Döntött a szakképzés átalakításáról a kormány: változik a szakközépiskolák és szakiskolák rendszere, több vállalkozást próbálnak bevonni a duális képzésekbe is. Növelnék az ösztöndíjakat, valamint ingyenessé teszik a második szakképesítés megszerzését.

  • MTI
euroskills

A munkaerőpiac igényeit a korábbiaknál inkább kiszolgáló szakképzés megvalósítása érdekében a szektor átalakításához szükséges törvényjavaslatokról, a többi között a szakképzési, a szakképzési hozzájárulásról szóló, a felnőttképzési és a köznevelési törvény módosításáról döntött a kormány - jelentette be Czomba Sándor. A szakképzés átalakításáról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok, a szakképzésekről pedig itt tájékozódhattok.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte, hogy a 2016/17-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak. Az intézményekben az érettségivel szakmát, plusz egy éves képzéssel pedig technikusi minősítést is szereznek majd a diákok.

Ugyanakkor a jelenlegi szakiskolák válnak szakközépiskolákká és a szakma megszerzéséhez szükséges három éves képzés után a tanulóknak lehetőségük lesz két év alatt az érettségi megszerzésére - tette hozzá a politikus.

Czomba Sándor emlékeztetett arra: már korábban döntés született arról, hogy 2015 szeptemberétől, mintegy 500 szakképzést végző intézmény, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól átkerül az NGM irányítása alá.

Több vállalkozást vonnának be

Ezzel párhozamosan a tárca létrehozza a Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, amely szakképzési centrumokat alakít ki a megyékben és a fővárosban. A centrumok a nagyobb szakképzési intézmények mentén jönnek létre és ezek tagintézményeiként működik majd a többi iskola. A módosítások nyomán visszaállítják a gyakorlati oktatásvezetői munkakört, illetve szakképzési pedagógusi életpályamodellel kívánják vonzóvá tenni a munkavállalást, akár a mérnökök számára is.

Ezzel párhuzamosan a tanulószerződések számát a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre kívánják bővíteni 2018-ig, illetve a jelenlegi 7-8 ezerrel szemben 20 ezer vállalkozást kívánnak bevonni a gyakorlati képzésbe. Ez azt is jelenti, hogy a kis- és középvállalkozásokra is egyre inkább számítanak a gyakorlati képzés területén; a többi között a képzést segítő munkatárs bérét és a járulékokat is elszámolhatnák a társaságok. A duális képzésről itt találtok bővebb információkat.

Növelik az ösztöndíjat, ingyenessé teszik a második szakképzést

Ugyancsak növelni kívánják a tanulmányi ösztöndíjra fordítható költségvetési forrásokat, illetve az állami rendszerben ingyenessé kívánják tenni egy második szakképesítés megszerzését is - sorolta a módosító javaslatokat az államtitkár.

A szakképzési centrumok idén júliustól jönnek létre, illetve 2016 szeptemberétől indul az új szakgimnáziumi és szakközépiskolai oktatás. A szükséges törvénymódosításokat a kormányzat április 21-én terjeszti az Országgyűlés elé - mondta Czomba Sándor.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.