Az oktatásnak, ezen belül a szakképzésnek és a felnőtt oktatásnak a munkaerőpiac igényeinek megfelelően kell megújulnia, hogy az oktatási rendszer ki tudja alakítani a vállalatok által elvárt kompetenciákat - mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten az Európai Szakképzési Hét záró rendezvényén.
A helyettes államtitkár szerint át kell alakítani az oktatás módszertanát, mert kérdéses, hogy a jelenleg leginkább elterjedt frontális oktatás képes-e a munkaadók által meghatározott új típusú kompetenciák - kreativitást, együtt gondolkodás, csapat munka, kommunikációs készség, döntési képesség - kifejlesztésére.
A pedagógusoknak lehetőséget kell adni, hogy az új elvárásokat alapkészség szintjén tudják kialakítani a diákoknál. Ezen felül további feladatként jelölte meg, hogy vonzóbbá kell tenni a szakgimnáziumi rendszert, hogy ez legyen a mérnökképzés előszobája, hiszen a minőségi szakképzés itt valósul meg - közölte.
Pölöskei Gáborné kiemelte: erre azért van szükség, mert Magyarországon az idei tanévben a tanulók 40 százaléka választotta a gimnáziumot, 34 százalékuk pedig a szakgimnáziumot. Példaként említette, hogy Ausztriában a gimnáziumot választók aránya csupán 23 százalék.
A helyettes államtitkár szerint azért kell vonzóbbá tenni a szakgimnáziumokat, mert a gimnáziumi tanagyag önmagában kevés ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a munkaerőpiacon.
Az NGM által benyújtott, a szakképzés átalakítását célzó törvényjavaslat elemei közül ismertette a kötelező vállalati gyakorlat előírását, a duális képzés erősítését és a rugalmasabb felnőttoktatás kialakítását, valamint az ágazati készség tanácsok felállítását. Pölöskei Gáborné elmondta, hogy kötelező vállalati gyakorlatot akarnak előírni a szakmai gyakorlatot oktató tanároknak, mert az iskolai tudás nem szakadhat el a valódi vállalati gyakorlattól.
A duális tanulóképzésnél pedig arról számolt be, hogy jobban be akarják vonni a képzésbe a kis- és közepes vállalkozásokat, egyebek mellett Ágazati Képzőközpontok kialakításával. A helyettes államtitkár arra is rámutatott, hogy a gazdaság által elvárt dinamikus változások az iskolától - amely az alap és a szakmai kompetenciák megtanítására helyezi a hangsúlyt - nem várhatóak el. A gazdaság igényeinek gyors változásánál a felnőtt oktatás lép előtérbe - fogalmazott.
Pölöskei Gáborné közölte: az ágazati készség tanácsok a vállalati igények közvetlenebb megjelenésére adnak lehetőséget, ugyanis ezek a tanácsok befolyásolni tudják majd az oktatási tartalmak fejlesztését, így a gazdasági szempontok még inkább érvényesülnek a képzésben.
Ezeken felül az oktatásnak a digitális készségek kialakítását is támogatnia kell, hiszen az Ipar 4.0 hatására új munkaformák jelennek majd meg - ismertette Pölöskei Gáborné. Kiemelte: Magyarországon a 15 évnél idősebbek körében több mint 3 millió ember nem rendelkezik digitális alapkompetenciákkal, őket a digitális leszakadás fenyegeti. A felnőtt és a fiatal korú lakosságnál a digitális kompetenciák fejlesztéséhez hozzájáruló az NGM által kezdeményezett programoknál beszámolt a Digitális jólét programról és a Digitális oktatási stratégiáról.
Pölöskei Gáborné hangsúlyozta: a szakképzésben a kormány és a szakképző intézmények is a digitális tartalmak fejlesztésére, a digitális oktatás és tanulási környezet kialakítására törekszenek.
Újabb változások jönnek: folytatják a szakképzés és a felnőttképzés átalakítását
A piaci igényeket figyelembe vevő duális szakképzés kialakítása elengedhetetlen feltétele a magyar gazdaság hosszú távú sikeres fejlődésének - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a 2017. évi WordSkills verseny magyar résztvevőit köszöntő budapesti rendezvényen. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány folytatja a szakképzés korábban megkezdett átalakítását, tartalmi megújítását, és kiemelt figyelmet fordít a felnőttképzésre.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
