Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az oktatásnak, ezen belül a szakképzésnek és a felnőtt oktatásnak a munkaerőpiac igényeinek megfelelően kell megújulnia, hogy az oktatási rendszer ki tudja alakítani a vállalatok által elvárt kompetenciákat - mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten az Európai Szakképzési Hét záró rendezvényén.

A helyettes államtitkár szerint át kell alakítani az oktatás módszertanát, mert kérdéses, hogy a jelenleg leginkább elterjedt frontális oktatás képes-e a munkaadók által meghatározott új típusú kompetenciák - kreativitást, együtt gondolkodás, csapat munka, kommunikációs készség, döntési képesség - kifejlesztésére.
A pedagógusoknak lehetőséget kell adni, hogy az új elvárásokat alapkészség szintjén tudják kialakítani a diákoknál. Ezen felül további feladatként jelölte meg, hogy vonzóbbá kell tenni a szakgimnáziumi rendszert, hogy ez legyen a mérnökképzés előszobája, hiszen a minőségi szakképzés itt valósul meg - közölte.
Pölöskei Gáborné kiemelte: erre azért van szükség, mert Magyarországon az idei tanévben a tanulók 40 százaléka választotta a gimnáziumot, 34 százalékuk pedig a szakgimnáziumot. Példaként említette, hogy Ausztriában a gimnáziumot választók aránya csupán 23 százalék.
A helyettes államtitkár szerint azért kell vonzóbbá tenni a szakgimnáziumokat, mert a gimnáziumi tanagyag önmagában kevés ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a munkaerőpiacon.
Az NGM által benyújtott, a szakképzés átalakítását célzó törvényjavaslat elemei közül ismertette a kötelező vállalati gyakorlat előírását, a duális képzés erősítését és a rugalmasabb felnőttoktatás kialakítását, valamint az ágazati készség tanácsok felállítását. Pölöskei Gáborné elmondta, hogy kötelező vállalati gyakorlatot akarnak előírni a szakmai gyakorlatot oktató tanároknak, mert az iskolai tudás nem szakadhat el a valódi vállalati gyakorlattól.
A duális tanulóképzésnél pedig arról számolt be, hogy jobban be akarják vonni a képzésbe a kis- és közepes vállalkozásokat, egyebek mellett Ágazati Képzőközpontok kialakításával. A helyettes államtitkár arra is rámutatott, hogy a gazdaság által elvárt dinamikus változások az iskolától - amely az alap és a szakmai kompetenciák megtanítására helyezi a hangsúlyt - nem várhatóak el. A gazdaság igényeinek gyors változásánál a felnőtt oktatás lép előtérbe - fogalmazott.
Pölöskei Gáborné közölte: az ágazati készség tanácsok a vállalati igények közvetlenebb megjelenésére adnak lehetőséget, ugyanis ezek a tanácsok befolyásolni tudják majd az oktatási tartalmak fejlesztését, így a gazdasági szempontok még inkább érvényesülnek a képzésben.
Ezeken felül az oktatásnak a digitális készségek kialakítását is támogatnia kell, hiszen az Ipar 4.0 hatására új munkaformák jelennek majd meg - ismertette Pölöskei Gáborné. Kiemelte: Magyarországon a 15 évnél idősebbek körében több mint 3 millió ember nem rendelkezik digitális alapkompetenciákkal, őket a digitális leszakadás fenyegeti. A felnőtt és a fiatal korú lakosságnál a digitális kompetenciák fejlesztéséhez hozzájáruló az NGM által kezdeményezett programoknál beszámolt a Digitális jólét programról és a Digitális oktatási stratégiáról.
Pölöskei Gáborné hangsúlyozta: a szakképzésben a kormány és a szakképző intézmények is a digitális tartalmak fejlesztésére, a digitális oktatás és tanulási környezet kialakítására törekszenek.
Újabb változások jönnek: folytatják a szakképzés és a felnőttképzés átalakítását
A piaci igényeket figyelembe vevő duális szakképzés kialakítása elengedhetetlen feltétele a magyar gazdaság hosszú távú sikeres fejlődésének - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a 2017. évi WordSkills verseny magyar résztvevőit köszöntő budapesti rendezvényen. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány folytatja a szakképzés korábban megkezdett átalakítását, tartalmi megújítását, és kiemelt figyelmet fordít a felnőttképzésre.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).