A helyettes államtitkár szerint át kell alakítani az oktatás módszertanát, mert kérdéses, hogy a jelenleg leginkább elterjedt frontális oktatás képes-e a munkaadók által meghatározott új típusú kompetenciák - kreativitást, együtt gondolkodás, csapat munka, kommunikációs készség, döntési képesség - kifejlesztésére.
A pedagógusoknak lehetőséget kell adni, hogy az új elvárásokat alapkészség szintjén tudják kialakítani a diákoknál. Ezen felül további feladatként jelölte meg, hogy vonzóbbá kell tenni a szakgimnáziumi rendszert, hogy ez legyen a mérnökképzés előszobája, hiszen a minőségi szakképzés itt valósul meg - közölte.
Pölöskei Gáborné kiemelte: erre azért van szükség, mert Magyarországon az idei tanévben a tanulók 40 százaléka választotta a gimnáziumot, 34 százalékuk pedig a szakgimnáziumot. Példaként említette, hogy Ausztriában a gimnáziumot választók aránya csupán 23 százalék.
A helyettes államtitkár szerint azért kell vonzóbbá tenni a szakgimnáziumokat, mert a gimnáziumi tanagyag önmagában kevés ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a munkaerőpiacon.
Az NGM által benyújtott, a szakképzés átalakítását célzó törvényjavaslat elemei közül ismertette a kötelező vállalati gyakorlat előírását, a duális képzés erősítését és a rugalmasabb felnőttoktatás kialakítását, valamint az ágazati készség tanácsok felállítását. Pölöskei Gáborné elmondta, hogy kötelező vállalati gyakorlatot akarnak előírni a szakmai gyakorlatot oktató tanároknak, mert az iskolai tudás nem szakadhat el a valódi vállalati gyakorlattól.
A duális tanulóképzésnél pedig arról számolt be, hogy jobban be akarják vonni a képzésbe a kis- és közepes vállalkozásokat, egyebek mellett Ágazati Képzőközpontok kialakításával. A helyettes államtitkár arra is rámutatott, hogy a gazdaság által elvárt dinamikus változások az iskolától - amely az alap és a szakmai kompetenciák megtanítására helyezi a hangsúlyt - nem várhatóak el. A gazdaság igényeinek gyors változásánál a felnőtt oktatás lép előtérbe - fogalmazott.
Pölöskei Gáborné közölte: az ágazati készség tanácsok a vállalati igények közvetlenebb megjelenésére adnak lehetőséget, ugyanis ezek a tanácsok befolyásolni tudják majd az oktatási tartalmak fejlesztését, így a gazdasági szempontok még inkább érvényesülnek a képzésben.
Ezeken felül az oktatásnak a digitális készségek kialakítását is támogatnia kell, hiszen az Ipar 4.0 hatására új munkaformák jelennek majd meg - ismertette Pölöskei Gáborné. Kiemelte: Magyarországon a 15 évnél idősebbek körében több mint 3 millió ember nem rendelkezik digitális alapkompetenciákkal, őket a digitális leszakadás fenyegeti. A felnőtt és a fiatal korú lakosságnál a digitális kompetenciák fejlesztéséhez hozzájáruló az NGM által kezdeményezett programoknál beszámolt a Digitális jólét programról és a Digitális oktatási stratégiáról.
Pölöskei Gáborné hangsúlyozta: a szakképzésben a kormány és a szakképző intézmények is a digitális tartalmak fejlesztésére, a digitális oktatás és tanulási környezet kialakítására törekszenek.
A piaci igényeket figyelembe vevő duális szakképzés kialakítása elengedhetetlen feltétele a magyar gazdaság hosszú távú sikeres fejlődésének - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a 2017. évi WordSkills verseny magyar résztvevőit köszöntő budapesti rendezvényen. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány folytatja a szakképzés korábban megkezdett átalakítását, tartalmi megújítását, és kiemelt figyelmet fordít a felnőttképzésre.
