Ahogy arról kedden beszámoltunk, a Népszava egy nem nyilvános, 2017 júniusi jelentés alapján azt írja, hogy hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a szakképzésben a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem.
A cikkre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy reagált, "számos lépést tettünk a szakképzés fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése és az oktatás minőségének javítása érdekében".
"A kormány szakképzési intézkedései érdemben léptek fel a munkaerőhiány, illetve a lemorzsolódás csökkentéséért. Tavaly decemberben az Országgyűlés elfogadta a szakképzés és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvénymódosítást. A kormány célja továbbra is az, hogy jobban érvényesüljenek a gazdaság igényei, ennek érdekében a szakgimnáziumi képzés rugalmasabbá válik, a megnövekedő választási lehetőségek vonzóbbá teszik a szakgimnáziumokat. A törvénymódosításnak köszönhetően bővülnek a gazdaság és az iskolák közötti szoros kapcsolatot jelentő duális gyakorlati képzés lehetőségei is" - írják.
Hozzáteszik: olyan új programok kidolgozása is megkezdődött, amelyek tovább szélesítik a hátrányos helyzetű tanulók szakképesítéshez jutásának lehetőségeit. "Az Ágazati Készségtanácsok rendszerének kialakítása közvetlen lehetőséget teremt a jövőben a gazdaság szereplői számára arra, hogy bekapcsolódjanak a szakmai tartalomfejlesztésbe. Így a korábbiaknál gyorsabban és célzottabban tudnak majd beépülni a munka világából érkező szakmai elvárások a képzések tematikájába" - zárul a közlemény.
A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben.
