Több lépést tettek a szakképzés fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése és az oktatás minőségének javítása érdekében - így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium arra, hogy a Népszava megírta: egy tavaszi jelentés alapján nem volt egyértelmű pozitív hatása sem a hiányszakmák népszerűsítését, sem a lemorzsolódók számának csökkentését célzó programoknak.
Ahogy arról kedden beszámoltunk, a Népszava egy nem nyilvános, 2017 júniusi jelentés alapján azt írja, hogy hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a szakképzésben a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem.
A cikkre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy reagált, "számos lépést tettünk a szakképzés fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése és az oktatás minőségének javítása érdekében".
"A kormány szakképzési intézkedései érdemben léptek fel a munkaerőhiány, illetve a lemorzsolódás csökkentéséért. Tavaly decemberben az Országgyűlés elfogadta a szakképzés és a felnőttképzéshez kapcsolódó törvénymódosítást. A kormány célja továbbra is az, hogy jobban érvényesüljenek a gazdaság igényei, ennek érdekében a szakgimnáziumi képzés rugalmasabbá válik, a megnövekedő választási lehetőségek vonzóbbá teszik a szakgimnáziumokat. A törvénymódosításnak köszönhetően bővülnek a gazdaság és az iskolák közötti szoros kapcsolatot jelentő duális gyakorlati képzés lehetőségei is" - írják.
Hozzáteszik: olyan új programok kidolgozása is megkezdődött, amelyek tovább szélesítik a hátrányos helyzetű tanulók szakképesítéshez jutásának lehetőségeit. "Az Ágazati Készségtanácsok rendszerének kialakítása közvetlen lehetőséget teremt a jövőben a gazdaság szereplői számára arra, hogy bekapcsolódjanak a szakmai tartalomfejlesztésbe. Így a korábbiaknál gyorsabban és célzottabban tudnak majd beépülni a munka világából érkező szakmai elvárások a képzések tematikájába" - zárul a közlemény.
Változik a szakgimnáziumi érettségi, itt vannak a részletek
A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
