„Fogalmunk sincs, mit írunk majd a jelentkezési lapra, nem tudjuk, melyik iskolának mi az új neve, sőt az osztályfőnök sem volt egészen biztos a dolgában, amikor szakgimnáziumokról, érettségit adó szakiskolákról és átnevezett szakközépiskolákról beszélt” − panaszolta a HVG-nek egy nyolcadikos diák édesanyja az egyik budapesti általános iskola tanévindító szülői értekezlete után.

Nem meglepő, hogy a felvételi előtt álló tanulók és szüleik tanácstalanok: 2016-ban feje tetejére állt a szakképzés. A szakközépiskolákat idén szeptemberben szakgimnáziumokká, a szakiskolákat szakközépiskolákká nevezték át, a szakiskola nevet csak a sajátos nevelési igényű diákokat oktató speciális intézmények tarthatták meg.

Mit tanulnak a szakgimnazisták?

A képzés továbbra is 4+1 éves, a korábbi rendszerrel ellentétben a diákok azonban már az érettségi mellé is kapnak szakképesítést, a szakmai felkészítésre pedig az eddig közismereti oktatásra fordított időkeretből csoportosítottak át tanórákat. A szakgimnazistáknak magyar nyelvből és irodalomból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, informatikából pedig eggyel több, idegen nyelvek közül − a gimnáziumokban szokásos kettő helyett − azonban továbbra is csak egyet tanulhatnak.

Az új tanterv készítői elsősorban a természettudományos órákkal spóroltak. Míg a 10. osztályos gimnazistáknak hetente összesen nyolc fizika-, biológia-, földrajz- és kémiaórájuk van, a 10. osztályos szakgimnazisták a leendő szakmájukhoz passzoló természettudományos tárgyakból mindössze egyet tanulhatnak, heti két órában. Bár az intézmények a 11. évfolyamtól második természettudományos tárgyat is beilleszthetnek az órarendbe, a legtöbb helyen várhatóan inkább valamelyik érettségi vagy szakmai tárgy, informatika vagy nyelv oktatására fordítják majd a heti két „lyukasórát”.

A tantervi változások a kezdő évfolyamon is jól érzékelhetők: a kilencedikesek természettudományokra fordított órakeretét egész egyszerűen megfelezték. A diákok heti háromszor negyvenöt percben tanulnak majd „komplex természettudományt” − az új tárgy a fizikát, kémiát, földrajzot és biológiát helyettesíti, az órákon a természeti jelenségek hátteréről lesz szó −, a maradék három órában szakmai foglalkozásokon kell részt venniük. Abból pedig nincs hiány: az órarendekbe a korábbi 6–11 helyett minimum 10–12 szakmai óra kerül.

Nincs kiút?

„Egyvágányos” − így értékelte az új képzési rendszert több szakmai szervezet, mert szerintük hibás elképzelések alapján szabták át a korábban jól működő rendszert. A közismereti képzés visszavágása gyengíti a diákok általános készségeit, a szakmához igazított tantárgykínálat pedig szinte lehetetlenné teszi az intézmények, képzések közötti átjárást.

A továbbtanulási esélyek például a korábbinál jóval nagyobb mértékben függnek majd attól, hogy tanult szakmájuknak megfelelő felsőoktatási képzést választanak-e. 2017-től kötelező lesz szakmai érettségit tenniük, vagyis ha valaki teljesen más irányban folytatná a tanulmányait, a kiválasztott szakhoz a kötelezőkön túl másik tárgyból is érettségit kell tennie, azaz öt helyett hat záróvizsgára kell felkészülnie, jókora plusz terhet kapva ezzel. Azok a végzősök még nehezebb helyzetbe kerülnek, akiknek a sikeres felvételihez olyan természettudományos tárgyból is érettségizniük kellene, amelyet nem tanultak szakgimnazistaként.

Az érettségi után technikusi bizonyítványt szerzők azonban valóban jól járnak. A gazdasági tárca azt ígéri ugyanis, hogy ők rövidebb idő alatt végezhetik el a szakmájuknak megfelelő felsőoktatási szakot, mert addigi tantárgyaik egy részét a felsőoktatási intézmények majd beszámítják.

Szabó Fruzsina

A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.