Teljesen átalakult a szakképzés az utóbbi hónapokban. A szakiskolák szakközépiskolaként, a szakközépiskolák szakgimnáziumokként kezdték meg az új tanévet, változtak a szakmaszerzés és az érettségi szabályai, és új a tanterv is: több tantárgy bekerült az órarendbe, több pedig eltűnt belőle. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
„Fogalmunk sincs, mit írunk majd a jelentkezési lapra, nem tudjuk, melyik iskolának mi az új neve, sőt az osztályfőnök sem volt egészen biztos a dolgában, amikor szakgimnáziumokról, érettségit adó szakiskolákról és átnevezett szakközépiskolákról beszélt” − panaszolta a HVG-nek egy nyolcadikos diák édesanyja az egyik budapesti általános iskola tanévindító szülői értekezlete után.
Nem meglepő, hogy a felvételi előtt álló tanulók és szüleik tanácstalanok: 2016-ban feje tetejére állt a szakképzés. A szakközépiskolákat idén szeptemberben szakgimnáziumokká, a szakiskolákat szakközépiskolákká nevezték át, a szakiskola nevet csak a sajátos nevelési igényű diákokat oktató speciális intézmények tarthatták meg.
Mit tanulnak a szakgimnazisták?
A képzés továbbra is 4+1 éves, a korábbi rendszerrel ellentétben a diákok azonban már az érettségi mellé is kapnak szakképesítést, a szakmai felkészítésre pedig az eddig közismereti oktatásra fordított időkeretből csoportosítottak át tanórákat. A szakgimnazistáknak magyar nyelvből és irodalomból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, informatikából pedig eggyel több, idegen nyelvek közül − a gimnáziumokban szokásos kettő helyett − azonban továbbra is csak egyet tanulhatnak.
A tantervi változások a kezdő évfolyamon is jól érzékelhetők: a kilencedikesek természettudományokra fordított órakeretét egész egyszerűen megfelezték. A diákok heti háromszor negyvenöt percben tanulnak majd „komplex természettudományt” − az új tárgy a fizikát, kémiát, földrajzot és biológiát helyettesíti, az órákon a természeti jelenségek hátteréről lesz szó −, a maradék három órában szakmai foglalkozásokon kell részt venniük. Abból pedig nincs hiány: az órarendekbe a korábbi 6–11 helyett minimum 10–12 szakmai óra kerül.
Nincs kiút?
„Egyvágányos” − így értékelte az új képzési rendszert több szakmai szervezet, mert szerintük hibás elképzelések alapján szabták át a korábban jól működő rendszert. A közismereti képzés visszavágása gyengíti a diákok általános készségeit, a szakmához igazított tantárgykínálat pedig szinte lehetetlenné teszi az intézmények, képzések közötti átjárást.
A továbbtanulási esélyek például a korábbinál jóval nagyobb mértékben függnek majd attól, hogy tanult szakmájuknak megfelelő felsőoktatási képzést választanak-e. 2017-től kötelező lesz szakmai érettségit tenniük, vagyis ha valaki teljesen más irányban folytatná a tanulmányait, a kiválasztott szakhoz a kötelezőkön túl másik tárgyból is érettségit kell tennie, azaz öt helyett hat záróvizsgára kell felkészülnie, jókora plusz terhet kapva ezzel. Azok a végzősök még nehezebb helyzetbe kerülnek, akiknek a sikeres felvételihez olyan természettudományos tárgyból is érettségizniük kellene, amelyet nem tanultak szakgimnazistaként.
Az érettségi után technikusi bizonyítványt szerzők azonban valóban jól járnak. A gazdasági tárca azt ígéri ugyanis, hogy ők rövidebb idő alatt végezhetik el a szakmájuknak megfelelő felsőoktatási szakot, mert addigi tantárgyaik egy részét a felsőoktatási intézmények majd beszámítják.
Szabó Fruzsina
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
