Teljesen átalakult a szakképzés az utóbbi hónapokban. A szakiskolák szakközépiskolaként, a szakközépiskolák szakgimnáziumokként kezdték meg az új tanévet, változtak a szakmaszerzés és az érettségi szabályai, és új a tanterv is: több tantárgy bekerült az órarendbe, több pedig eltűnt belőle. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
„Fogalmunk sincs, mit írunk majd a jelentkezési lapra, nem tudjuk, melyik iskolának mi az új neve, sőt az osztályfőnök sem volt egészen biztos a dolgában, amikor szakgimnáziumokról, érettségit adó szakiskolákról és átnevezett szakközépiskolákról beszélt” − panaszolta a HVG-nek egy nyolcadikos diák édesanyja az egyik budapesti általános iskola tanévindító szülői értekezlete után.
Nem meglepő, hogy a felvételi előtt álló tanulók és szüleik tanácstalanok: 2016-ban feje tetejére állt a szakképzés. A szakközépiskolákat idén szeptemberben szakgimnáziumokká, a szakiskolákat szakközépiskolákká nevezték át, a szakiskola nevet csak a sajátos nevelési igényű diákokat oktató speciális intézmények tarthatták meg.
Mit tanulnak a szakgimnazisták?
A képzés továbbra is 4+1 éves, a korábbi rendszerrel ellentétben a diákok azonban már az érettségi mellé is kapnak szakképesítést, a szakmai felkészítésre pedig az eddig közismereti oktatásra fordított időkeretből csoportosítottak át tanórákat. A szakgimnazistáknak magyar nyelvből és irodalomból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, informatikából pedig eggyel több, idegen nyelvek közül − a gimnáziumokban szokásos kettő helyett − azonban továbbra is csak egyet tanulhatnak.
A tantervi változások a kezdő évfolyamon is jól érzékelhetők: a kilencedikesek természettudományokra fordított órakeretét egész egyszerűen megfelezték. A diákok heti háromszor negyvenöt percben tanulnak majd „komplex természettudományt” − az új tárgy a fizikát, kémiát, földrajzot és biológiát helyettesíti, az órákon a természeti jelenségek hátteréről lesz szó −, a maradék három órában szakmai foglalkozásokon kell részt venniük. Abból pedig nincs hiány: az órarendekbe a korábbi 6–11 helyett minimum 10–12 szakmai óra kerül.
Nincs kiút?
„Egyvágányos” − így értékelte az új képzési rendszert több szakmai szervezet, mert szerintük hibás elképzelések alapján szabták át a korábban jól működő rendszert. A közismereti képzés visszavágása gyengíti a diákok általános készségeit, a szakmához igazított tantárgykínálat pedig szinte lehetetlenné teszi az intézmények, képzések közötti átjárást.
A továbbtanulási esélyek például a korábbinál jóval nagyobb mértékben függnek majd attól, hogy tanult szakmájuknak megfelelő felsőoktatási képzést választanak-e. 2017-től kötelező lesz szakmai érettségit tenniük, vagyis ha valaki teljesen más irányban folytatná a tanulmányait, a kiválasztott szakhoz a kötelezőkön túl másik tárgyból is érettségit kell tennie, azaz öt helyett hat záróvizsgára kell felkészülnie, jókora plusz terhet kapva ezzel. Azok a végzősök még nehezebb helyzetbe kerülnek, akiknek a sikeres felvételihez olyan természettudományos tárgyból is érettségizniük kellene, amelyet nem tanultak szakgimnazistaként.
Az érettségi után technikusi bizonyítványt szerzők azonban valóban jól járnak. A gazdasági tárca azt ígéri ugyanis, hogy ők rövidebb idő alatt végezhetik el a szakmájuknak megfelelő felsőoktatási szakot, mert addigi tantárgyaik egy részét a felsőoktatási intézmények majd beszámítják.
Szabó Fruzsina
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
