Van, aki szerint a nyári szünetnek valóban rövidebbnek kellene lennie, a téli, tavaszi és őszi szünetnek pedig hosszabbnak. Mások azt gondolják, az iskolaépületekbe szervezett "táborozás" semmilyen problémát nem old meg.
Ahogy arról beszámoltunk, Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az Inforádiónak adott interjúban a tanév rendjének átalakításáról és a nyári szünet esetleges lerövidítéséről azt mondta, kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.
"Ha a nemzeti táborozási koncepció és az erre fordított uniós források mentén sikerül bővíteni ezeknek a kapacitásokat, sikerül kidolgozni olyan tematikus programokat, amelyek nem méregdrágán, nem magánszervezésben, hanem adott esetben iskolaépületekben szervezve, nem feltétlenül mindig bentlakásos módon, de játékos nyári foglalkozásokat és különböző kompetenciafejlesztő tartalmakat tudnak kínálni, akkor ezzel lehet egy jó kompromisszumos megoldás irányába elmenni” - fejtette ki Maruzsa Zoltán.
A helyettes államtitkár nyilatkozatára rengeteg olvasói hozzászólás érkezett, ezekből szemezgetünk (és persze várjuk a további véleményeket kommentben)
Az utolsó két hétben már úgy sincs tanítás! Még az is felesleges! Nemhogy még hosszabbítani! Kérdezgettem a gyerekem (aki felső tagozatos), ma mit tanultatok? "Semmit! Kint voltunk a téren!" Hozzáteszem, 13-14 éves gyerekek, a téren :) Ezzel az erővel otthon is maradhatna. Ott hátha többet tanul, mint a téren!
1. Miért is lesz jobb, ha pl. a téli, őszi vagy tavaszi szünet lesz hosszabb? Ugyanis a tanítási napok számának emeléséről nincs szó... 2. Miért is lesz jó, ha a gyerekek eszközök, légkondi és minden szükséges felszerelés nélkül plusz 1-2 hetet kötelezően az iskolában töltenek majd? Ugyanis nem ottalvós táborokban gondolkodnak az ötletgazdák... Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy uniós forrásokból MINDEN iskolát fel fognak szerelni majd a szükséges dolgokkal, mikor a mindennapos tanításhoz nincsenek meg a megfelelő feltételek...
Milyen jó is lesz, amikor a kánikulában a tanteremben kötelezően játszani kell majd!! A felsőbb évfolyamosok meg kifejezetten remekül fognak szórakozni...
Magyarországon kerek 11 hetes a nyári szünet (2017.06.16., péntek - 2017.08.31., csütörtök). Számos országban mindössze 6-8 hét. Szerintem érdemes eljátszani a gondolattal, hogy legyen kicsit rövidebb a nyári szünet (10, vagy akár 9 hét is elég hosszú lenne szerintem), és cserébe lenne fix 1-1 hét őszi ill. tavaszi, valamint 2 (esetleg 3?) hét téli szünet.
Ne legyen ilyen hosszú nyár a gyerekeknek. Elég egy hónap is.
Sok szülő nem tudja hova tenni a gyerekét.
Már jövőre rövidebb lehet a nyári szünet?
Már jövőre is hosszabb lehet-e a tanév? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Olvastam a nemzeti táboroztatási programról és a tanév átszervezéséről szóló nyilatkozatot. Már jövőre hosszabb lehet a tanév? Van már döntés?
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
