A középiskolások Erasmusa: ezzel a programmal ti is utazhattok

Nem csak az egyetemisták folytathatnak külföldi tanulmányokat, a Rotary Nemzetközi Diákcsere Programban a középiskolások is tanulhatnak más országokban.

  • Eduline
pixabay.com

A Rotary Nemzetközi Diákcsere Program segítségével középiskolások juthatnak el Argentínától Belgiumon át akár Taiwanra is.

A programra jelentkezhet az, aki:

  • jó tanulmányi eredménye van (min. 4-es átlag)
  • kiemelkedő iskolai és közösségi aktivitással
  • 15-17 éves kor között van (jelentkezéskor – 4 osztályos középiskola esetén – 10., illetve 11. osztály)
  • biztos, magas szintű nyelvtudása van (angol nyelvterületre történő kiutazáshoz a Rotary diákcsere-bizottság megkövetelheti középfokú angol nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatását)
  • biztos, kiegyensúlyozott családi háttére van
  • tudja vállalni az anyagi terheket

Két programra lehet jelentkezni: egy rövid, nyári programra (ami általában csak 6 hét és a nyári szünetben történik az utazás) és az éves, hosszú programra (9-11 hónap, ami általában augusztus végétől június végéig tart) - írják a szervezet honlapján.

Meddig lehet jelentkezni és mikor van a felkészítés?

A jelentkezési határidő november 30. Áprilistól júniusig pedig három felkészítésen vesznek részt a diákok.

Van olyan budapesti gimnázium, ahonnan tízből négy végzős külföldön tanul tovább

A végzett diákok 35-40 százaléka külföldön tanul tovább - erről számoltak be a hvg.hu-nak több vezető budapesti gimnáziumban. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium évnyitóján kiderült, hogy az idén érettségizett diákok 41 százaléka nem a hazai felsőoktatásban folyatja tanulmányait. Ez az arány tavaly még „csak" 38 százalék volt - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.