Félmillió gyerek jutott reménytelen helyzetbe

Becslések szerint félmillió rohingja gyermek nem jut megfelelő iskolához Bangladesben, reménytelenül és frusztrációkkal tele nőhet fel, ha nem javulnak az oktatás finanszírozásának feltételei - közölte csütörtökön az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja.

  • MTI
pixabay

"Ha nem fektetnek be most az oktatásba, azzal a nagyon is reális veszéllyel találjuk szemben magunkat, hogy +elveszítjük a rohingja gyermekek egész nemzedékét+" - mondta Edouard Beigbeder, az UNESCO bangladesi képviselője, megemlékezve a mianmari muzulmán kisebbség szomszédos Bangladesbe történt tömeges menekülésének első évfordulójáról. Mintegy 140 ezer gyermek részesül iskolai oktatásban, ezek az intézmények túlzsúfoltak, és csak napi kétórás oktatást biztosítanak - áll az UNICEF egyik jelentésében.

Szinte minden 14 év alatti gyermek óvodás vagy alsó tagozatos szintű oktatásban részesül - mutatnak rá a világszervezet gyermekalapjának felmérései. Az adományozó országok eddig az UNICEF által a rohingja gyermekek oktatásához szükségesnek tartott 28 millió dolláros kiadásoknak csak a felét finanszírozták.

Az UNICEF-jelentés szerint a másik nagy probléma, hogy a gyerekeket nem engedik iskolába járni. A rohingja gyerekek óriási, kaotikus táborokban laknak, ahol igen magas a betegségek, árvíz, szexrabszolgaság, embercsempészés és gyermekmunka veszélye.

A muzulmán kisebbség számos hátrányos megkülönböztetés áldozata Mianmarban (az egykori Burmában). Tavaly augusztusban 700 ezer rohingja menekült Bangladesbe a mianmari biztonsági erők erőszakos hadművelete elől. Mianmar szerint a hadműveletet a rohingja lázadók támadásai előzték meg, ENSZ illetékesek viszont etnikai tisztogatás és népirtás jeleit vélték felfedezni.

Így kezdődik a tanév a romok között

Több mint félmillió gyerek folytatja tanulmányait a szíriai kormányerők és orosz szövetségeseik által lassan két éve visszafoglalt Aleppó városban és környékén - közölte csütörtökön Husszein Diáb, az azonos nevű észak-szíriai tartomány kormányzója. Diáb közölte: 1350 iskola nyitja meg kapuit a diákok előtt a tartományi székhelyen és a környező területeken.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.