"Érzelmileg stabilabb, mint az emberek" - már az óvodákban is megjelennek a robotok

Robot segíti az óvónők munkáját Kínában már mintegy 600 óvodában: a 60 centiméter magas, kerek fejű és érintőképernyővel ellátott oktatási segédeszköz történeteket mesél és logikai gyakorlatokat kínál a gyermekeknek.

  • MTI
pixabay.com

A fehér színű, tömzsi, kar nélküli Keeko robot kis kerekeken gördül. Beépített kamerái nemcsak tájékozódását szolgálják: a kicsik videót is készíthetnek vele. Kínában a robotok már órákat tartanak, idős embereket segítenek, vagy a törvényekben segítenek eligazodni. A Keeko cég fejlesztőinek célja, hogy általánosan elfogadottá tegyék oktatási segédeszközüket az iskolákban.

A Peking elővárosában, Jisvindben lévő óvoda kis ember alakú tanára a sivatagban eltévedt kis herceg történetét mondja el gyermekhangon. A gyermekek feladata, hogy a padlón szőnyegekkel rekonstruálják a mesehős útját, amely a robot képernyőjén látható. Minden helyes válaszra Keeko lelkesen reagál, piros szív formájú szemével pislogva.

"Az oktatás manapság már nem egyirányú dolog, a tanárral, aki tanít és a diákokkal, akik tanulnak" - mondta Candy Hsziong, aki a Keeko robotok iskolai alkalmazására készíti fel a pedagógusokat. A Keeko cég Kínán kívül más ázsiai országokban is terjeszkedni kíván.

A Made in China 2025 elnevezésű program keretében Peking jelentős befektetéseket hajt végre a mesterséges intelligencia területén. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IRF) szerint Kína használja a világon a legtöbb ipari robotot, üzemeiben 340 ezer ilyen berendezés működik.

A ResearchInChina pekingi kutatóintézet szerint a szolgáltatási robotok (az orvostechnikai berendezésektől az automata porszívóig) kínai piaca 1,32 milliárd dollár (367,5 milliárd forint) volt tavaly, 2022-ig pedig várhatóan eléri a 4,9 milliárd dollárt. Egy kínai cég tavaly társalgásra, mosogatógép működtetésére, bonyolult arckifejezések mutatására, sőt szexuális kapcsolat létesítésére is alkalmas robotokkal rukkolt elő. Idén mutatták be a mesterséges intelligenciára épülő iPal kínai oktatási robotot.

Hszie Ji, a robotokat tesztelő óvoda igazgatónője szerint azonban messze még az az idő, amikor a robotok helyettesíthetik a hús-vér tanárokat. "A tanításhoz képesnek kell lenni az interakcióra, emberi érintésre, szemkontaktusra, arckifejezésekre. Ez nem csak a nyelvről vagy a tartalomról szól".

A 10 ezer jüanba (408 ezer forint, egy kínai óvónő átlagos havi bére) kerülő Keekonak ugyanakkor vannak előnyei is. Hszie Ji például azt kedveli rajta a legjobban, hogy "érzelmileg stabilabb, mint az emberek".

Olyan ötlettel rukkoltak elő egy finn iskolában, amiről itthon még csak álmodhatunk

Négy beszélő robot segít a matematika és a nyelv tanításában tamperei általános iskolákban - jelentette a Yle finn országos műsorszolgáltató. A négy robot közül három bagolyhoz hasonlít, ezeket a matematika oktatásában használják majd. A gépeket a finn AI Robots vállalat készítette. A negyedik, humanoid robot a finn Utelias cég fejlesztése: Elias a nyelvtanítást segíti.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.