Több család kaphat támogatást 2018-tól: itt vannak a részletek

2018. január elsejétől 5 százalékkal emelik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatárát - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Mit jelent ez a diákok számára?

  • Eduline
Fazekas István

2018-tól a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára alapesetben az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékáról 135 százalékára, míg a tartósan beteg, fogyatékos gyermek, gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint nagykorúvá vált, még tanuló fiatal felnőtt esetében pedig 140 százalékról 145 százalékra emelkedik.

Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó jövedelemhatár jövőre alapesetben 38.475 Ft, tartósan beteg, fogyatékos gyermek, gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint nagykorúvá vált, de még tanuló fiatal felnőtt esetén 41.325 Ft lesz.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak évente 12 ezer (hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetén 13 ezer forint) értékű "gyermekvédelmi" Erzsébet-utalványt kapnak, előnyt élveznek az ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetésnél és ingyenes tankönyvellátásnál is.

A diákok 85 százaléka ingyen kapja a tankönyvet a következő tanévtől

A diákok 85 százaléka ingyen kapja a tankönyveket a következő tanévtől, a kormány döntése értelmében a tankönyvek ingyenességét a 9. évfolyamig kiterjesztik - jelenltette be az oktatási államtitkár vasárnap Budapesten. Palkovics László a sajtótájékoztatón felidézte: 2011-ben tűzték célul, hogy 2013-tól éves felmenő rendszerben ingyenessé teszik a tankönyveket az általános iskola 1-8.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.