Megszólalt a minisztérium a kötelező olvasmányokról: jöhetnek a populáris művek?

A populáris irodalomnak is lehet szerepe az irodalomtanításban, elsősorban az általános iskolákban – így válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére. A képviselő azt szerette volna megtudni, hozzányúl-e a kormány a kötelező olvasmányok listájához, és szerepet kaphatnak-e a populáris olvasmányok.

  • Eduline
Stiller Ákos

„Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása során készül majd el a magyar nyelv és irodalom tantárgyból is az új kerettanterv, melynek kialakításában oktatási szakemberek és gyakorló pedagógusok vesznek részt. Ez szakmai kérdés, ezért nem a kormány, hanem pedagógiai szakemberek készítik. Az ő szakmai munkájuk révén — és a pedagógiai célok mentén — kerül meghatározásra a kötelezőnek nevezett olvasmányok listája” – olvasható Rétvári Bence válaszában.

Az Emmi államtitkára hozzátette: a magyar nyelv és irodalom kerettantervek populáris művek címeit is felsorolják, amelyek közül választhat a pedagógus. „Elsődleges cél az általános iskolás korosztály esetében az olvasás megszerettetése, így lehet szerepe a populáris irodalomnak a köznevelésben, elsősorban az általános iskolában” – szögezte le.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, magyartanárok többször javasolták már, hogy az irodalmi anyagot a jelen felé kell közelíteni, a kortárs műveknek a jelenleginél fontosabb szerepet kellene betölteniük, ahogy a populáris irodalom tananyagba emelésének kérdésével is érdemes foglalkozni.

„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"

Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.