Megszólalt a minisztérium a kötelező olvasmányokról: jöhetnek a populáris művek?

A populáris irodalomnak is lehet szerepe az irodalomtanításban, elsősorban az általános iskolákban – így válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére. A képviselő azt szerette volna megtudni, hozzányúl-e a kormány a kötelező olvasmányok listájához, és szerepet kaphatnak-e a populáris olvasmányok.

  • Eduline
Stiller Ákos

„Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása során készül majd el a magyar nyelv és irodalom tantárgyból is az új kerettanterv, melynek kialakításában oktatási szakemberek és gyakorló pedagógusok vesznek részt. Ez szakmai kérdés, ezért nem a kormány, hanem pedagógiai szakemberek készítik. Az ő szakmai munkájuk révén — és a pedagógiai célok mentén — kerül meghatározásra a kötelezőnek nevezett olvasmányok listája” – olvasható Rétvári Bence válaszában.

Az Emmi államtitkára hozzátette: a magyar nyelv és irodalom kerettantervek populáris művek címeit is felsorolják, amelyek közül választhat a pedagógus. „Elsődleges cél az általános iskolás korosztály esetében az olvasás megszerettetése, így lehet szerepe a populáris irodalomnak a köznevelésben, elsősorban az általános iskolában” – szögezte le.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, magyartanárok többször javasolták már, hogy az irodalmi anyagot a jelen felé kell közelíteni, a kortárs műveknek a jelenleginél fontosabb szerepet kellene betölteniük, ahogy a populáris irodalom tananyagba emelésének kérdésével is érdemes foglalkozni.

„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"

Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?