A pénzügyi termékek behálózzák az emberek életét, egyben kitűnő lehetőségeket, de veszélyes csapdákat is jelentenek - így fogalmazott Balogh László.
Balogh László a cselekvési terv kulcsfontosságú elemének nevezte, hogy a nemzeti alaptantervbe bekerüljön a pénzügyi tudatosság oktatása. Az ismeretanyag átadásának élményalapúnak kell lennie - hangsúlyozta utalva arra, hogy a pedagógusok képzése is fontos feladat. A felnőtt lakosság elérésének az egyik módja szerinte az, ha a diákok hazaviszik a tudást - tette hozzá utalva arra, hogy más csatornákon, például médiakampányokkal és tájékoztató anyagokkal is készülnek az aktív korúak megszólítására.
Az államtitkár arra is kitért, az Okosan a pénzzel nevű hét éves stratégia végrehajtása már megkezdődött, tavaly szeptembertől a szakgimnáziumokban a pénzügyi ismeretek már bekerültek a tananyagba. Úgy fogalmazott, hogy a visszajelzések a témában rendkívül pozitívak. Balogh László utalt arra is, hogy a stratégia keretében 60 ezer POS-terminál kihelyezését támogatja a kormány, amelyek felét már telepítették is. Hozzátette azt is, hogy a Pénz7 című eseménysorozat keretében 200 ezer diák vett részt speciális előadásokon a pénzügyek témájában, ami európai szinten kiemelkedő eredmény.
Újabb változás jön szeptembertől: pénzügyi ismereteket is oktatnak majd az iskolákban
Szeptembertől pénzügyi ismereteket is oktatnak az iskolákban, de azt egyelőre nem lehet tudni, külön tantárgy lesz-e a pénzügy. Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár ezen a héten kétszer is nyilatkozott arról, hogy az elképzelések szerint 2018-2019-ben megkezdődne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban, illetve a pedagógusok képzését is módosítják az új igényeknek megfelelően.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
