Balogh László: fontos, hogy a nemzeti alaptantervbe bekerüljön a pénzügyi tudatosság oktatása

A pénzügyi termékek behálózzák az emberek életét, egyben kitűnő lehetőségeket, de veszélyes csapdákat is jelentenek - így fogalmazott Balogh László.

  • MTI
pixabay

Balogh László a cselekvési terv kulcsfontosságú elemének nevezte, hogy a nemzeti alaptantervbe bekerüljön a pénzügyi tudatosság oktatása. Az ismeretanyag átadásának élményalapúnak kell lennie - hangsúlyozta utalva arra, hogy a pedagógusok képzése is fontos feladat. A felnőtt lakosság elérésének az egyik módja szerinte az, ha a diákok hazaviszik a tudást - tette hozzá utalva arra, hogy más csatornákon, például médiakampányokkal és tájékoztató anyagokkal is készülnek az aktív korúak megszólítására. 

 

Az államtitkár arra is kitért, az Okosan a pénzzel nevű hét éves stratégia végrehajtása már megkezdődött, tavaly szeptembertől a szakgimnáziumokban a pénzügyi ismeretek már bekerültek a tananyagba. Úgy fogalmazott, hogy a visszajelzések a témában rendkívül pozitívak. Balogh László utalt arra is, hogy a stratégia keretében 60 ezer POS-terminál kihelyezését támogatja a kormány, amelyek felét már telepítették is. Hozzátette azt is, hogy a Pénz7 című eseménysorozat keretében 200 ezer diák vett részt speciális előadásokon a pénzügyek témájában, ami európai szinten kiemelkedő eredmény. 

Újabb változás jön szeptembertől: pénzügyi ismereteket is oktatnak majd az iskolákban

Szeptembertől pénzügyi ismereteket is oktatnak az iskolákban, de azt egyelőre nem lehet tudni, külön tantárgy lesz-e a pénzügy. Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár ezen a héten kétszer is nyilatkozott arról, hogy az elképzelések szerint 2018-2019-ben megkezdődne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban, illetve a pedagógusok képzését is módosítják az új igényeknek megfelelően.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.