Balogh László: fontos, hogy a nemzeti alaptantervbe bekerüljön a pénzügyi tudatosság oktatása

A pénzügyi termékek behálózzák az emberek életét, egyben kitűnő lehetőségeket, de veszélyes csapdákat is jelentenek - így fogalmazott Balogh László.

  • MTI
pixabay

Balogh László a cselekvési terv kulcsfontosságú elemének nevezte, hogy a nemzeti alaptantervbe bekerüljön a pénzügyi tudatosság oktatása. Az ismeretanyag átadásának élményalapúnak kell lennie - hangsúlyozta utalva arra, hogy a pedagógusok képzése is fontos feladat. A felnőtt lakosság elérésének az egyik módja szerinte az, ha a diákok hazaviszik a tudást - tette hozzá utalva arra, hogy más csatornákon, például médiakampányokkal és tájékoztató anyagokkal is készülnek az aktív korúak megszólítására. 

 

Az államtitkár arra is kitért, az Okosan a pénzzel nevű hét éves stratégia végrehajtása már megkezdődött, tavaly szeptembertől a szakgimnáziumokban a pénzügyi ismeretek már bekerültek a tananyagba. Úgy fogalmazott, hogy a visszajelzések a témában rendkívül pozitívak. Balogh László utalt arra is, hogy a stratégia keretében 60 ezer POS-terminál kihelyezését támogatja a kormány, amelyek felét már telepítették is. Hozzátette azt is, hogy a Pénz7 című eseménysorozat keretében 200 ezer diák vett részt speciális előadásokon a pénzügyek témájában, ami európai szinten kiemelkedő eredmény. 

Újabb változás jön szeptembertől: pénzügyi ismereteket is oktatnak majd az iskolákban

Szeptembertől pénzügyi ismereteket is oktatnak az iskolákban, de azt egyelőre nem lehet tudni, külön tantárgy lesz-e a pénzügy. Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár ezen a héten kétszer is nyilatkozott arról, hogy az elképzelések szerint 2018-2019-ben megkezdődne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban, illetve a pedagógusok képzését is módosítják az új igényeknek megfelelően.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.