November 30-ig kell feltölteniük a portfóliót azoknak a tanároknak, akik 2016-ban vesznek részt minősítési eljáráson. Íme, ezekre a dokumentumokra lesz szükségük azoknak, akik pedagógus II., mesterpedagógus vagy kutatótanár kategóriába szeretnének kerülni.
A 2016-os minősítési eljárásra április 30-ig jelentkezhettek azok a tanárok, akik szeretnének pedagógus II., mesterpedagógus vagy kutatótanár fokozatot szerezni, illetve azok, akik a 2014-es rendkívüli minősítő eljáráson ideiglenesen pedagógus II. fokozatba kerültek, vagy gyakornok fokozattal rendelkeznek, és 2014-ben jött létre a munkaviszonyuk - az ő portfóliójukról itt olvashattok. Összesen 30 ezer pedagógus vehet részt az idei minősítési eljáráson.
Azok, akiket az idén nem választottak ki, jövőre újra jelentkezhetnek a minősítési eljárásra, 2018. június 30-ig azonban minden, a köznevelésben dolgozó pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak részt kell vennie az első minősítő vizsgán. Ez alól csak azok kivételek, akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt. Kinek kell fizetnie a minősítési eljárásért? A pedagógus minősítésről szóló összes cikkünket itt találjátok, az Oktatási Hivatal tájékoztatóját pedig itt érhetitek el.
A pedagógus-portfóliót november 30-ig kell elkészíteniük a résztvevőknek, majd ezt meg is kell védeniük - ez teszi ki az összeredmény 50 százalékát. Emellett 20 százalékban számít a munkakör részét képező folalkozás, tanóra megtartása, és ennek értékelése, és 30 százalékban az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó része, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) eredménye. A tanárok 2017-től kerülhetnek magasabb kategóriába. Mennyit fognak keresni a tanárok szeptembertől?
Szakmai önéletrajz
Minden tanárnak fel kell töltenie a szakmai önéletrajzát és a pedagógust foglalkoztató intézmény bemutatását: ezeket az értékelésben nem veszik figyelembe, viszont fontos információkat tartalmaznak.
A nevelő-oktató munka dokumentumai
Kötelező csatolni a portfólióhoz legalább egy, legfeljebb két tematikus tervet, amely egy tanulási-tanítási egység vagy téma menetét mutatja be, ehhez kapcsolódóan pedig hat óra vagy foglalkozás részletes ütemtervét. Csatolni kell egy vagy két csoportprofilt is, amely a dokumentált órákon részt vevő csoportot mutatja be, illetve hospitálási naplót és esetleírásokat, amelyek egy-egy pedagógiai probléma megoldását dokumentálják.
Ezek mellett négy-hat szabadon választható dokumentumot is fel kell tölteni. Ez lehet például egy szakkör vagy felzárkóztató foglalkozás féléves ütemterve, egy projektterv, saját készítésű tananyag, osztályfőnöki munkaterv, egy tanuló egyéni fejlesztési terve, szociometriai felmérés vagy a tanulói önállóság fejlesztésének bemutatása, de szülőktől vagy tanulóktól kapott leveleket, meghívókat is csatolni lehet.
Fontos, hogy a nevelő-oktató munka dokumentumaihoz reflexiót is csatolni kell, amely utal a megvalósítás folyamatára, eredményeire, nehézségeire, a tervektől való eltérés indoklására. A különböző tematikus és ütemtervekhez sablont is találtok az Oktatási Hivatal útmutatójában.
A pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek dokumentumai
Ezt a részt csak a mesterpedagógus és a kutatótanár kategóriákba való bekerüléshez kötelező kitölteni: a különböző szakmai szervezetekben és bizottságokban végzett munkát mutatja be.
Önálló alkotói, művészeti tevékenységek dokumentumai
Ezt a részt csak bizonyos szakterületeken dolgozó pedagógusoknak kell kitölteni, például azoknak, akik alapfokú művészeti oktatási intézményben tanítanak.
A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása
Ez is kötelező, de az értékelésnél nem veszik figyelembe: az alapadatokon érdemes azokra a szempontokra koncentrálni, amelyek a tanár munkáját befolyásolják. Az iskola bemutatásának tartalmaznia kell az intézmény nevét, címét, típusát, a tanuló- és pedagóguslétszámot; az intézmény sajátos arculatát, esetleges specialitásait; a tanulóközösség összetételét, ha ez szükséges a nevelő-oktató munkát bemutató dokumentumok megértéséhez.
A nevelőtestület profilját és a nevelőtestületen belüli együttműködés jellemzőit; a tárgy tanításához/a pedagógus tevékenységéhez szükséges infrastruktúra értékelését; az óraszámokat; a tanórákon kívüli, a pedagógus tevékenységével összefüggő foglalkozásokat, programokat, amelyekbe aktívan bekapcsolódik; illetve azoknak az intézményen belüli/külső szakmai együttműködés formáit, amelyekben a tanár részt vesz.
A szakmai életút értékelése
A szakmai életút értékelésének összefüggő írásműnek kell lennie. Az egyes állomásokat be kell mutatni: hogyan fejlődtek a tanár kompetenciái (például a szaktárgyi tudás naprakészen tartása, a módszertani tudás vagy a pedagógai eszköztár fejlesztése szempontjából)? Milyen segítséget kapott, illetve milyen nehezségekbe ütközött? Emellett az értékelésben szerepelnie kell a további szakmai terveknek is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
