Ez vár azokra a tanárokra, akik 2016-tól magasabb fizetést szeretnének

Április végéig jelentkezhetnek a 2015-ös minősítési eljárásra azok a pedagógusok, akik megfelelnek a feltételeknek, és 2016-tól magasabb fizetést szeretnének. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a jövő évi eljárásról.

  • Eduline

Meddig kell jelentkezni?

Március 31-e helyett április 30-ig jelentkezhetnek a 2015-ös minősítési eljárásra azok a pedagógusok, akiknek legalább nyolc év szakmai gyakorlatuk és szakvizsgájuk van, vagy szakvizsgát nem tettek, de több mint harmincéves szakmai gyakorlatot szereztek, illetve azok a gyakornokok, akiket 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között vettek fel valamelyik közoktatási intézménybe.

A határidő a pedagógusok előmeneteléről szóló rendelet módosítása miatt változott. A jogszabály meghatározza a portfólió elkészítésének határidejét is: a 2015-ös eljárásra jelentkező pedagógusoknak november 30-ig kell feltölteniük a dokumentumokat.

Hány pedagógust minősítenek 2015-ben?

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár néhány hete jelentette be, hogy 30 ezren léphetnek át 2015-ben a pedagógus I vagy pedagógus II kategóriába. Ha ennél többen jelentkeznek az eljárásra, az oktatásért felelős miniszter dönt a résztvevők listájáról.

A legfontosabb dátumok és határidők

Az oktatásért felelős miniszter minden év február utolsó napjáig teszi közzé a következő évi minősítési vizsgák és eljárások keretszámait – vagyis ekkor derül ki, pontosan hány pedagógus és gyakornok léphet előre.

A tanárok és tanítók az igazgatónál jelezhetik, hogy szeretnének részt venni a minősítésben - az intézményvezető a jelentkezést nem tagadhatja meg, május 10-ig rögzítenie kell a pedagógusok adatait az Oktatási Hivatal informatikai rendszerében. A jelentkezéseket a kormányhivatal ellenőrzi, és minden év május 31-ig jóváhagyja.

MTI / Czeglédi Zsolt

A miniszter minden évben június 20-ig dönt arról, kik vehetnek részt a következő évi minősítési eljárásokon, a döntésről június 30-ig értesíti a pedagógusokat és az iskolavezetőket. Szeptember 30-ig minden jelentkező megtudja, mikor lesz a minősítő vizsgája, ki lesz a minősítő bizottság elnöke, és rajta kívül milyen tagokból áll majd a bizottság.

Hány hónap alatt lehet összeállítani a portfóliót?

Érdemes minél hamarabb elkezdeni a portfólió összeállítását, az ugyanis legalább négy-hat hónapos munka. Az Oktatási Hivatal nemrég nyilvánosságra hozott, kibővített útmutatója két táblázatban mutatja be a portfólió elkészítésének hét lépését. Javaslatuk szerint az első hónapban ki kell választani, milyen témáról szóljanak az óratervek, illetve el kell dönteni, milyen - szabadon választható - dokumentumokat töltenek majd fel az e-portfóliós felületre a pedagógusok.

Az első három-négy hónapnak a dokumentumok gyűjtéséről kell szólnia, az óravázlatok mellett ekkor kell összegyűjteni azokat a tanulói munkákat, amelyek jól mutatják a pedagógus szakmai munkásságát. Az Oktatási Hivatal azt javasolja, egy-két hónapot érdemes szánni a dokumentumok válogatására. A javaslat szerint a négy-hat hónapos munka során folyamatosan kell írni a reflexiókat, és ezeket érdemes megmutatni másnak - kollégának, igazgatónak vagy bárkinek, aki kritikát fogalmaz meg.

Az utolsó hónapban a kísérődokumentumokat is el kell készíteni - ilyen például a szakmai önéletrajz vagy a szakmai életút értékelése. Ezután kezdődik az e-portfólió feltöltése és az utolsó ellenőrzés - az Oktatási Hivatal persze nem feledkezett meg a hetedik lépésről sem, az ünneplésről. A portfóliókészítésről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, a "portfólióbörtönről" pedig itt olvashattok.

Tanfelügyelet: kezdődnek az ellenőrzések

A minősítésre jelentkező pedagógusok munkáját a tanfelügyelők is ellenőrzik majd, a dokumentumok vizsgálata mellett óralátogatásokra, valamint interjúkra is számítani kell. A részleteket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.