Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Április végéig jelentkezhetnek a 2015-ös minősítési eljárásra azok a pedagógusok, akik megfelelnek a feltételeknek, és 2016-tól magasabb fizetést szeretnének. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a jövő évi eljárásról.
Meddig kell jelentkezni?
Március 31-e helyett április 30-ig jelentkezhetnek a 2015-ös minősítési eljárásra azok a pedagógusok, akiknek legalább nyolc év szakmai gyakorlatuk és szakvizsgájuk van, vagy szakvizsgát nem tettek, de több mint harmincéves szakmai gyakorlatot szereztek, illetve azok a gyakornokok, akiket 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között vettek fel valamelyik közoktatási intézménybe.
A határidő a pedagógusok előmeneteléről szóló rendelet módosítása miatt változott. A jogszabály meghatározza a portfólió elkészítésének határidejét is: a 2015-ös eljárásra jelentkező pedagógusoknak november 30-ig kell feltölteniük a dokumentumokat.
Hány pedagógust minősítenek 2015-ben?
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár néhány hete jelentette be, hogy 30 ezren léphetnek át 2015-ben a pedagógus I vagy pedagógus II kategóriába. Ha ennél többen jelentkeznek az eljárásra, az oktatásért felelős miniszter dönt a résztvevők listájáról.
A legfontosabb dátumok és határidők
Az oktatásért felelős miniszter minden év február utolsó napjáig teszi közzé a következő évi minősítési vizsgák és eljárások keretszámait – vagyis ekkor derül ki, pontosan hány pedagógus és gyakornok léphet előre.
A tanárok és tanítók az igazgatónál jelezhetik, hogy szeretnének részt venni a minősítésben - az intézményvezető a jelentkezést nem tagadhatja meg, május 10-ig rögzítenie kell a pedagógusok adatait az Oktatási Hivatal informatikai rendszerében. A jelentkezéseket a kormányhivatal ellenőrzi, és minden év május 31-ig jóváhagyja.

A miniszter minden évben június 20-ig dönt arról, kik vehetnek részt a következő évi minősítési eljárásokon, a döntésről június 30-ig értesíti a pedagógusokat és az iskolavezetőket. Szeptember 30-ig minden jelentkező megtudja, mikor lesz a minősítő vizsgája, ki lesz a minősítő bizottság elnöke, és rajta kívül milyen tagokból áll majd a bizottság.
Hány hónap alatt lehet összeállítani a portfóliót?
Érdemes minél hamarabb elkezdeni a portfólió összeállítását, az ugyanis legalább négy-hat hónapos munka. Az Oktatási Hivatal nemrég nyilvánosságra hozott, kibővített útmutatója két táblázatban mutatja be a portfólió elkészítésének hét lépését. Javaslatuk szerint az első hónapban ki kell választani, milyen témáról szóljanak az óratervek, illetve el kell dönteni, milyen - szabadon választható - dokumentumokat töltenek majd fel az e-portfóliós felületre a pedagógusok.
Az első három-négy hónapnak a dokumentumok gyűjtéséről kell szólnia, az óravázlatok mellett ekkor kell összegyűjteni azokat a tanulói munkákat, amelyek jól mutatják a pedagógus szakmai munkásságát. Az Oktatási Hivatal azt javasolja, egy-két hónapot érdemes szánni a dokumentumok válogatására. A javaslat szerint a négy-hat hónapos munka során folyamatosan kell írni a reflexiókat, és ezeket érdemes megmutatni másnak - kollégának, igazgatónak vagy bárkinek, aki kritikát fogalmaz meg.
Az utolsó hónapban a kísérődokumentumokat is el kell készíteni - ilyen például a szakmai önéletrajz vagy a szakmai életút értékelése. Ezután kezdődik az e-portfólió feltöltése és az utolsó ellenőrzés - az Oktatási Hivatal persze nem feledkezett meg a hetedik lépésről sem, az ünneplésről. A portfóliókészítésről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, a "portfólióbörtönről" pedig itt olvashattok.
Tanfelügyelet: kezdődnek az ellenőrzések
A minősítésre jelentkező pedagógusok munkáját a tanfelügyelők is ellenőrzik majd, a dokumentumok vizsgálata mellett óralátogatásokra, valamint interjúkra is számítani kell. A részleteket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).