Április végéig jelentkezhetnek a 2015-ös minősítési eljárásra azok a pedagógusok, akik megfelelnek a feltételeknek, és 2016-tól magasabb fizetést szeretnének. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a jövő évi eljárásról.
Meddig kell jelentkezni?
Március 31-e helyett április 30-ig jelentkezhetnek a 2015-ös minősítési eljárásra azok a pedagógusok, akiknek legalább nyolc év szakmai gyakorlatuk és szakvizsgájuk van, vagy szakvizsgát nem tettek, de több mint harmincéves szakmai gyakorlatot szereztek, illetve azok a gyakornokok, akiket 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között vettek fel valamelyik közoktatási intézménybe.
A határidő a pedagógusok előmeneteléről szóló rendelet módosítása miatt változott. A jogszabály meghatározza a portfólió elkészítésének határidejét is: a 2015-ös eljárásra jelentkező pedagógusoknak november 30-ig kell feltölteniük a dokumentumokat.
Hány pedagógust minősítenek 2015-ben?
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár néhány hete jelentette be, hogy 30 ezren léphetnek át 2015-ben a pedagógus I vagy pedagógus II kategóriába. Ha ennél többen jelentkeznek az eljárásra, az oktatásért felelős miniszter dönt a résztvevők listájáról.
A legfontosabb dátumok és határidők
Az oktatásért felelős miniszter minden év február utolsó napjáig teszi közzé a következő évi minősítési vizsgák és eljárások keretszámait – vagyis ekkor derül ki, pontosan hány pedagógus és gyakornok léphet előre.
A tanárok és tanítók az igazgatónál jelezhetik, hogy szeretnének részt venni a minősítésben - az intézményvezető a jelentkezést nem tagadhatja meg, május 10-ig rögzítenie kell a pedagógusok adatait az Oktatási Hivatal informatikai rendszerében. A jelentkezéseket a kormányhivatal ellenőrzi, és minden év május 31-ig jóváhagyja.
A miniszter minden évben június 20-ig dönt arról, kik vehetnek részt a következő évi minősítési eljárásokon, a döntésről június 30-ig értesíti a pedagógusokat és az iskolavezetőket. Szeptember 30-ig minden jelentkező megtudja, mikor lesz a minősítő vizsgája, ki lesz a minősítő bizottság elnöke, és rajta kívül milyen tagokból áll majd a bizottság.
Hány hónap alatt lehet összeállítani a portfóliót?
Érdemes minél hamarabb elkezdeni a portfólió összeállítását, az ugyanis legalább négy-hat hónapos munka. Az Oktatási Hivatal nemrég nyilvánosságra hozott, kibővített útmutatója két táblázatban mutatja be a portfólió elkészítésének hét lépését. Javaslatuk szerint az első hónapban ki kell választani, milyen témáról szóljanak az óratervek, illetve el kell dönteni, milyen - szabadon választható - dokumentumokat töltenek majd fel az e-portfóliós felületre a pedagógusok.
Az első három-négy hónapnak a dokumentumok gyűjtéséről kell szólnia, az óravázlatok mellett ekkor kell összegyűjteni azokat a tanulói munkákat, amelyek jól mutatják a pedagógus szakmai munkásságát. Az Oktatási Hivatal azt javasolja, egy-két hónapot érdemes szánni a dokumentumok válogatására. A javaslat szerint a négy-hat hónapos munka során folyamatosan kell írni a reflexiókat, és ezeket érdemes megmutatni másnak - kollégának, igazgatónak vagy bárkinek, aki kritikát fogalmaz meg.
Az utolsó hónapban a kísérődokumentumokat is el kell készíteni - ilyen például a szakmai önéletrajz vagy a szakmai életút értékelése. Ezután kezdődik az e-portfólió feltöltése és az utolsó ellenőrzés - az Oktatási Hivatal persze nem feledkezett meg a hetedik lépésről sem, az ünneplésről. A portfóliókészítésről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, a "portfólióbörtönről" pedig itt olvashattok.
Tanfelügyelet: kezdődnek az ellenőrzések
A minősítésre jelentkező pedagógusok munkáját a tanfelügyelők is ellenőrzik majd, a dokumentumok vizsgálata mellett óralátogatásokra, valamint interjúkra is számítani kell. A részleteket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
