Április végéig jelentkezhetnek a 2015-ös minősítési eljárásra azok a pedagógusok, akik megfelelnek a feltételeknek, és 2016-tól magasabb fizetést szeretnének. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a jövő évi eljárásról.
Meddig kell jelentkezni?
Március 31-e helyett április 30-ig jelentkezhetnek a 2015-ös minősítési eljárásra azok a pedagógusok, akiknek legalább nyolc év szakmai gyakorlatuk és szakvizsgájuk van, vagy szakvizsgát nem tettek, de több mint harmincéves szakmai gyakorlatot szereztek, illetve azok a gyakornokok, akiket 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között vettek fel valamelyik közoktatási intézménybe.
A határidő a pedagógusok előmeneteléről szóló rendelet módosítása miatt változott. A jogszabály meghatározza a portfólió elkészítésének határidejét is: a 2015-ös eljárásra jelentkező pedagógusoknak november 30-ig kell feltölteniük a dokumentumokat.
Hány pedagógust minősítenek 2015-ben?
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár néhány hete jelentette be, hogy 30 ezren léphetnek át 2015-ben a pedagógus I vagy pedagógus II kategóriába. Ha ennél többen jelentkeznek az eljárásra, az oktatásért felelős miniszter dönt a résztvevők listájáról.
A legfontosabb dátumok és határidők
Az oktatásért felelős miniszter minden év február utolsó napjáig teszi közzé a következő évi minősítési vizsgák és eljárások keretszámait – vagyis ekkor derül ki, pontosan hány pedagógus és gyakornok léphet előre.
A tanárok és tanítók az igazgatónál jelezhetik, hogy szeretnének részt venni a minősítésben - az intézményvezető a jelentkezést nem tagadhatja meg, május 10-ig rögzítenie kell a pedagógusok adatait az Oktatási Hivatal informatikai rendszerében. A jelentkezéseket a kormányhivatal ellenőrzi, és minden év május 31-ig jóváhagyja.
A miniszter minden évben június 20-ig dönt arról, kik vehetnek részt a következő évi minősítési eljárásokon, a döntésről június 30-ig értesíti a pedagógusokat és az iskolavezetőket. Szeptember 30-ig minden jelentkező megtudja, mikor lesz a minősítő vizsgája, ki lesz a minősítő bizottság elnöke, és rajta kívül milyen tagokból áll majd a bizottság.
Hány hónap alatt lehet összeállítani a portfóliót?
Érdemes minél hamarabb elkezdeni a portfólió összeállítását, az ugyanis legalább négy-hat hónapos munka. Az Oktatási Hivatal nemrég nyilvánosságra hozott, kibővített útmutatója két táblázatban mutatja be a portfólió elkészítésének hét lépését. Javaslatuk szerint az első hónapban ki kell választani, milyen témáról szóljanak az óratervek, illetve el kell dönteni, milyen - szabadon választható - dokumentumokat töltenek majd fel az e-portfóliós felületre a pedagógusok.
Az első három-négy hónapnak a dokumentumok gyűjtéséről kell szólnia, az óravázlatok mellett ekkor kell összegyűjteni azokat a tanulói munkákat, amelyek jól mutatják a pedagógus szakmai munkásságát. Az Oktatási Hivatal azt javasolja, egy-két hónapot érdemes szánni a dokumentumok válogatására. A javaslat szerint a négy-hat hónapos munka során folyamatosan kell írni a reflexiókat, és ezeket érdemes megmutatni másnak - kollégának, igazgatónak vagy bárkinek, aki kritikát fogalmaz meg.
Az utolsó hónapban a kísérődokumentumokat is el kell készíteni - ilyen például a szakmai önéletrajz vagy a szakmai életút értékelése. Ezután kezdődik az e-portfólió feltöltése és az utolsó ellenőrzés - az Oktatási Hivatal persze nem feledkezett meg a hetedik lépésről sem, az ünneplésről. A portfóliókészítésről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, a "portfólióbörtönről" pedig itt olvashattok.
Tanfelügyelet: kezdődnek az ellenőrzések
A minősítésre jelentkező pedagógusok munkáját a tanfelügyelők is ellenőrzik majd, a dokumentumok vizsgálata mellett óralátogatásokra, valamint interjúkra is számítani kell. A részleteket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
