Milyen fizetésre számíthatnak a tanárok és tanítók szeptembertől? Íme, a részletek.
Hogyan számolják ki a tanárok fizetését?
A kezdő tanárok bérét a minimálbérhez képest határozzák meg: ez jelenleg bruttó 98 ezer forint. Az alapilletmény 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között középiskolai végzettség esetén a minimálbér 118,5 százaléka (116 130 forint), főiskolai végzettség esetén 157,8 százaléka (154 644 forint), egyetemi végzettség esetén pedig 172,9 százaléka (169 442 forint) lesz.
Tényleg emelkednek a bérek szeptembertől?
Igen is, meg nem is: egy főiskolai végzettségű, kezdő pedagógus bére bruttó 122 ezer forintról 154 644 forintra nő, igaz, a kötelező óraszám nem 22, hanem 26 óra lesz, így a 26 százalékos béremelésből 15-16 százalékért "megdolgoznak" a tanárok. A pedagógusok szeptembertől túlóradíjat sem kapnak: Petróczi Gábor igazgató, tanügyigazgatási szakértő számításai szerint ez 4 óra esetén körülbelül az alapfizetés 18 százalékát tette ki.
Egy főiskolai végzettségű, 12 éve a pályán lévő tanár fizetése szeptembertől 139 995 forintról 216 502 forintra nő: ez 54 százalékos béremelkedést jelent. Egy 30 éve tanító pedagógus fizetése eddig bruttó 174 155 forint volt, szeptembertől pedig - 50 százalékkal - 262 895 forintra emelkedik.
Az egyetemi végzettségű tanárok esetében a kezdő tanárok bére 129 500 forintról 169 442 forintra (30 százalék), egy 12 éve tanító pedagógusé 155 400 forintról 237 219 forintra (52 százalék), egy 30 éve a pályán lévő tanáré pedig 210 438 forintról 288 051 forintra (36 százalék) emelkedik.
A főiskolai végzettségű, szakvizsgával nem rendelkező tanárok (korábban F osztály) fizetése átlagosan 50 százalékkal, a főiskolai végzettségű, szakvizsgával rendelkezőké (korábban G osztály) 42 százalékkal, az egyetemi végzettségű, de szakvizsgával nem rendelkező pedagógusoké (korábban H osztály) 43 százalékkal, az egyetemi végzettségű, szakvizsgázott tanároké (korábban I osztály) pedig 27 százalékkal fog nőni szeptembertől.
Csak a pályán töltött évek száma és a végzettség dönt majd a fizetésről?
Nem, a pedagógusokat négy kategóriába - pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár - sorolja az új életpályamodell. Szeptembertől mindenki az első kategóriába kerül, az első minősítési eljárásra később jelentkezhetnek a tanárok, így a szakvizsgával rendelkezők átmenetileg veszítenek az előnyükből. Pedagógus II. kategóriába kilenc év után léphet valaki, a mesterpedagógus és a kutatótanár minősítéshez pedig legalább 15 évet kell a pályán tölteni.
Mi lesz a pótlékokkal?
2013. szeptember 1-től december 31-ig az intézményvezetői pótlék bruttó 46 452-135 554 forint lesz a végzettségtől függően. Az osztályfőnökök, kollégiumi csoportvezetők bruttó 11 613-50 833 forint plusz juttatásra számíthatnak. A munkaközösség-vezetői és gyógypedagógiai pótlék összege bruttó 5807-16 944 forint, az intézményvezető-helyettesi bruttó 23 226-67 777 forint lesz. A nemzetiségi iskolában tanítók bruttó 11 613-16 944 forint pótlékot kapnak, a nehéz körülmények között végzett munkáért járó juttatás pedig bruttó 11 613-50 833 forint lesz.
Csak a tanárok fizetését emelik?
Nem, a tanárok és a tanítók mellett a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokban dolgozókét, vagyis a logopédusokét, az iskolapszichológusokét, a pályaválasztási tanácsadókét is emelik. Nem maradnak ki az óvónők sem, és a középfokú végzettségűek is megkapják a béremelést. Kimaradnak viszont a magán- és egyházi iskolákban tanító pedagógusok.
Sok vagy kevés?
Ennek eldöntésénél érdemes megnézni azt is, mennyivel ér kevesebbet a tanárok fizetése a legutóbbi béremelés óta. A fizetéseket ugyanis utoljára 2008-ban emelték: az infláció miatt azóta 31,2 százalékot veszítettek értékükből.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
