Megint egymásnak mentek a pártok az oktatás miatt: új NAT, szakképzés és nyelvoktatás

Szakképzés, az új Nemzeti alaptanterv és a nyelvoktatás helyzete is téma volt az Országgyűlés hétfői ülésén - úgy tűnik, ma az LMP-sek készültek oktatásból.

  • Eduline

Szakképzés: zsákutca?

Ikotity István (LMP) úgy ítélte meg: zsákutcába jutott a szakképzés, csupán néhány gazdasági szereplő pillanatnyi igényét elégíti ki; a képzéseket lebutítják, a fiatalokat egyre könnyebben engedik ki az iskolapadból. Mindez szerinte nem a hosszú távú célokat vagy a tudásalapú társadalmat szolgálja. 

MTI / Balogh Zoltán

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a kérdező tájékozatlanságát bírálta, mondván, összekeveri a felnőttképzést és az iskolarendszerű szakképzést, a részszakképzés és a gyorsított képzés ugyanis csak az előbbit érinti, a szakgimnáziumok, szakközépiskolák képzése úgy folytatódik, ahogy eddig zajlott. A kormány évek óta kiemelten fejlesztette a szakképzést - szögezte le -, ennek köszönhetően több tízezren szerezhetnek második szakmát ingyenesen.

Nyelvoktatás: az új NAT segíti majd a nyelvtanulást?

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, hogy tragikus állapotban van a magyarországi nyelvoktatás, amit teljes mértékben meg kellene reformálni. Milyen elképzelésük van arra, hogy változtassanak ezen a kedvezőtlen helyzeten? - kérdezte.

Rétvári Bence azt felelte, hogy az iskolai nyelvórák száma európai összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A kormány pedig igyekezett még kedvezőbb helyzetbe hozni a nyelvet tanulókat, ezért 2018-tól a 35 évesnél fiatalabbak számára ingyenes az első nyelvvizsga. Az új Nemzeti alaptantervnek is feladata, hogy még inkább segítse a fiatalok nyelvtanulását - mondta.

Miért zárt ajtók mögött készül az új NAT?

Ikotity István (LMP) azt kifogásolta, hogy az új Nemzeti alaptanterv "zárt ajtók mögött" készül. Szerinte olyan tantervre lenne szükség, amely kompromisszumos, amely csökkenti a kötelező órák számát, és nagyobb szabadságot ad a pedagógusoknak.

Rétvári Bence válaszában arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti alaptantervet ötévente kell áttekinteni, éppen azért, mert gyorsan változik a világ. Azt is mondta: az iskolák szabadságát erősíti, hogy 10-ről 20 százalékra nőtt az az arány, amellyel az intézmény eltérhet a kerettantervtől, így minden iskola kialakíthatja a maga profilját.

Ingyenes lesz a nyelvvizsga, és nem csak az első: itt vannak a részletek

Fontos döntést jelentett be pénteken Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család és ifjúságügyért felelős államtitkára: nem csak az első nyelvvizsga díját kaphatjátok vissza 2018-tól. A legfontosabb változás: nem csak az első nyelvvizsga lesz ingyenes Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.