Szakképzés, az új Nemzeti alaptanterv és a nyelvoktatás helyzete is téma volt az Országgyűlés hétfői ülésén - úgy tűnik, ma az LMP-sek készültek oktatásból.
Szakképzés: zsákutca?
Ikotity István (LMP) úgy ítélte meg: zsákutcába jutott a szakképzés, csupán néhány gazdasági szereplő pillanatnyi igényét elégíti ki; a képzéseket lebutítják, a fiatalokat egyre könnyebben engedik ki az iskolapadból. Mindez szerinte nem a hosszú távú célokat vagy a tudásalapú társadalmat szolgálja.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a kérdező tájékozatlanságát bírálta, mondván, összekeveri a felnőttképzést és az iskolarendszerű szakképzést, a részszakképzés és a gyorsított képzés ugyanis csak az előbbit érinti, a szakgimnáziumok, szakközépiskolák képzése úgy folytatódik, ahogy eddig zajlott. A kormány évek óta kiemelten fejlesztette a szakképzést - szögezte le -, ennek köszönhetően több tízezren szerezhetnek második szakmát ingyenesen.
Nyelvoktatás: az új NAT segíti majd a nyelvtanulást?
Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, hogy tragikus állapotban van a magyarországi nyelvoktatás, amit teljes mértékben meg kellene reformálni. Milyen elképzelésük van arra, hogy változtassanak ezen a kedvezőtlen helyzeten? - kérdezte.
Rétvári Bence azt felelte, hogy az iskolai nyelvórák száma európai összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A kormány pedig igyekezett még kedvezőbb helyzetbe hozni a nyelvet tanulókat, ezért 2018-tól a 35 évesnél fiatalabbak számára ingyenes az első nyelvvizsga. Az új Nemzeti alaptantervnek is feladata, hogy még inkább segítse a fiatalok nyelvtanulását - mondta.
Miért zárt ajtók mögött készül az új NAT?
Ikotity István (LMP) azt kifogásolta, hogy az új Nemzeti alaptanterv "zárt ajtók mögött" készül. Szerinte olyan tantervre lenne szükség, amely kompromisszumos, amely csökkenti a kötelező órák számát, és nagyobb szabadságot ad a pedagógusoknak.
Rétvári Bence válaszában arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti alaptantervet ötévente kell áttekinteni, éppen azért, mert gyorsan változik a világ. Azt is mondta: az iskolák szabadságát erősíti, hogy 10-ről 20 százalékra nőtt az az arány, amellyel az intézmény eltérhet a kerettantervtől, így minden iskola kialakíthatja a maga profilját.
Ingyenes lesz a nyelvvizsga, és nem csak az első: itt vannak a részletek
Fontos döntést jelentett be pénteken Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család és ifjúságügyért felelős államtitkára: nem csak az első nyelvvizsga díját kaphatjátok vissza 2018-tól. A legfontosabb változás: nem csak az első nyelvvizsga lesz ingyenes Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
