Megint egymásnak mentek a pártok az oktatás miatt: új NAT, szakképzés és nyelvoktatás

Szakképzés, az új Nemzeti alaptanterv és a nyelvoktatás helyzete is téma volt az Országgyűlés hétfői ülésén - úgy tűnik, ma az LMP-sek készültek oktatásból.

  • Eduline

Szakképzés: zsákutca?

Ikotity István (LMP) úgy ítélte meg: zsákutcába jutott a szakképzés, csupán néhány gazdasági szereplő pillanatnyi igényét elégíti ki; a képzéseket lebutítják, a fiatalokat egyre könnyebben engedik ki az iskolapadból. Mindez szerinte nem a hosszú távú célokat vagy a tudásalapú társadalmat szolgálja. 

MTI / Balogh Zoltán

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a kérdező tájékozatlanságát bírálta, mondván, összekeveri a felnőttképzést és az iskolarendszerű szakképzést, a részszakképzés és a gyorsított képzés ugyanis csak az előbbit érinti, a szakgimnáziumok, szakközépiskolák képzése úgy folytatódik, ahogy eddig zajlott. A kormány évek óta kiemelten fejlesztette a szakképzést - szögezte le -, ennek köszönhetően több tízezren szerezhetnek második szakmát ingyenesen.

Nyelvoktatás: az új NAT segíti majd a nyelvtanulást?

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, hogy tragikus állapotban van a magyarországi nyelvoktatás, amit teljes mértékben meg kellene reformálni. Milyen elképzelésük van arra, hogy változtassanak ezen a kedvezőtlen helyzeten? - kérdezte.

Rétvári Bence azt felelte, hogy az iskolai nyelvórák száma európai összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A kormány pedig igyekezett még kedvezőbb helyzetbe hozni a nyelvet tanulókat, ezért 2018-tól a 35 évesnél fiatalabbak számára ingyenes az első nyelvvizsga. Az új Nemzeti alaptantervnek is feladata, hogy még inkább segítse a fiatalok nyelvtanulását - mondta.

Miért zárt ajtók mögött készül az új NAT?

Ikotity István (LMP) azt kifogásolta, hogy az új Nemzeti alaptanterv "zárt ajtók mögött" készül. Szerinte olyan tantervre lenne szükség, amely kompromisszumos, amely csökkenti a kötelező órák számát, és nagyobb szabadságot ad a pedagógusoknak.

Rétvári Bence válaszában arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti alaptantervet ötévente kell áttekinteni, éppen azért, mert gyorsan változik a világ. Azt is mondta: az iskolák szabadságát erősíti, hogy 10-ről 20 százalékra nőtt az az arány, amellyel az intézmény eltérhet a kerettantervtől, így minden iskola kialakíthatja a maga profilját.

Ingyenes lesz a nyelvvizsga, és nem csak az első: itt vannak a részletek

Fontos döntést jelentett be pénteken Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család és ifjúságügyért felelős államtitkára: nem csak az első nyelvvizsga díját kaphatjátok vissza 2018-tól. A legfontosabb változás: nem csak az első nyelvvizsga lesz ingyenes Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.