Egyre több szülői adományt kérnek az iskolák

Egyre több iskolában szorulnak szülői adományokra, van, ahol új táblát, padokat vesznek belőle, de egy iskola még az új tantermek építtetését is szülői pénzből oldaná meg.

  • Eduline
Stiller Ákos

Az elmúlt években gyakorivá vált, hogy az állami fenntartású iskolák pénzhiányra hivatkozva kérik a szülőktől a tantermek, ablakok és radiátorok újrafestéséhez, új polcok, szekrények és függönyök beszerzéséhez, az udvar vagy a tornaterem felújításához szükséges pénzt - írja a nol.hu. Utóbbira például azért van szükség, mert enélkül nem tudnák megoldani a mindennapos testnevelést: a lap szerint azért kell a szülőknek egyre nagyobb hozzájárulást vállalniuk, mert a javító szándékú kormányzati intézkedések megvalósítására az iskolák nem kaptak elegendő többletpénzt. Hatmilliárd forintból építenek uszodákat és tornatermeket jövőre.

Az új tankönyvrendelési szabályok miatt sok iskolában választják a kerülőutat, megjelent a párhuzamos tankönyvrendelés. A szabályozás szerint idén már csak tantárgyanként két tankönyvből választhatnak a tanárok, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által összeállított listával viszont a szakma egy jelentős része nincs megelégedve. Ilyen esetekben fordul elő, hogy a Klik tankönyvrendelési íve mellé egy második lista is kerül, a már nem rendelhető könyveket pedig a felsőbbévesektől kérik el az iskolák.

"A párhuzamos tankönyvbeszerzés valójában polgári engedetlenség, amiről egyre több iskolából hallani" ismerte el a lapnak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. "Az iskolák már régóta kérnek tisztasági csomagot, fénymásoló papírt, krétát a szülőktől, de az elmúlt években kétségtelenül kiszélesedett az iskolai kívánságok palettája. Az iskolák egy része ugyanis kifejezetten rosszul járt az államosítással. A tehetősebb önkormányzatok – például Budaörs és a XII. kerület – az országos átlagnál és a jelenleginél lényegesen nagyobb összeggel támogatták oktatási intézményeiket, az egykori plusz pedig egyre jobban hiányzik. De a kevésbé „elkényeztetett” iskolák sem jártak jól."

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.