A pályaorientáció ennél sokkal bonyolultabb kérdés – mondja a végzős középiskolások legfontosabb kihívásáról, a szakválasztásról Greskovits György, a Milestone Intézet oktatási programjainak vezetője.

A tehetséges diákok mentorálásával és oktatásával foglalkozó intézetben azt tapasztalják, nagy különbségek vannak a képzéseikre érkező 15-16 évesek karriertervei és a „végzős”, egyetemre készülők továbbtanulási elképzelései között - olvasható az e heti HVG-ben.

„A hozzánk csatlakozó diákok a képzésünk elején egyrészt a hagyományosan stabil egzisztenciát ígérő szakmák – például az orvosi, a jogi, a mérnöki –, másrészt az aktuális slágerszakok közül választanak, általában valamilyen vélt piaci nyomás alapján, hogy a szakma a munkaerőpiacon mennyit ér, mennyire kelendő. Pedig valójában nem szakmát kell választani, hanem megérlelt, reflektált, érdeklődésen alapuló szakválasztásra van szükség, az egyetemen megszerzett képességeket pedig később sokfelé lehet majd alkalmazni” – magyarázza Hódsági János, aki szintén pedagógiaiprogram-vezető a Milestone-nál.

Greskovits György szerint a diákok, szülők és pedagógusok gondolkodásmódján az is nyomot hagy, hogyan tekint a társadalom az egyetem szerepére. „Magyarországon arról van szó, hogy az egyetemnek a munkaerőpiacra kell termelnie: ha mérnök kell, akkor több mérnököt kell képezni, és az állam is ez alapján finanszírozza a felsőoktatást” – magyarázza.

Az amerikai és a brit felfogás szerint viszont az egyetem az innováció központja, ahol nem abban gondolkodnak, melyik szakra hány hallgató kell. „Arra törekednek, hogy minden szakon legyenek hallgatók, és majd kialakul az egyensúly. Nem tudják előre, pontosan milyen munkát végez majd az a sok hallgató, aki akár a mérnöki, akár a klasszika-filológia szakon tanul, de úgy gondolják, ők lesznek azok, akik kialakítják a gazdaságnak az új szegmenseit, amelyekről most még nem is tudunk.”

További részletek az e heti HVG-ben.