Hatalmas az óvónőhiány vidéken, a falvakban élő gyermekeket nehezebben kezelhetőnek tartják

A Somogy megyei Mikén egy óvónő jut három település gyermekeire, emiatt még csak szabadságra sem tud menni az ottani óvodapedagógus. Úgy tűnik, nemigen akarnak falvakban dolgozni az óvónők.

  • Eduline
pixabay.com

Hónapok óta szeretnének óvónőt felvenni a Somogy megyei Mikén, mert az óvónő egyedül van három település gyermekeivel, még csak szabadságra sem tud menni – írja a hvg.hu a sonline.hu cikke alapján.

A lap megkérdezte a negyven éve a pályán levő óvónőt, aki elmondta, hogy nem szívesen jönnek dolgozni a falvakba, mert senki nem szeret naponta órákat utazni. Másfelől pedig ő úgy tapasztalja, hogy többen attól is tartanak, hogy a falvakban élő gyermekek nehezebben kezelhetők, pedig a szakember szerint ez nem igaz - írja a hvg.hu, hozzátéve: egy másik Somogyi településen, Gigén, éppen most avattak új óvodát, de a vezető is negyven kilométerről jár el a faluba dolgozni. Szeptembertől az önkormányzat szeretne még egy munkatársat, de a jelenlegi körülmények között erre nem sok kilátás van.

A lap munkatársa annak is utána nézett, hogy jelenleg 760 óvónői állást hirdettek meg, a legtöbb pedagógust a falusi óvodák keresik.

Az idén összesen 4691 diák jelentkezett óvodapedagógusnak, az idén 1379-en diplomáztak a szakon, 906 óvónő pedig nyugdíjba ment, tehát éppen pótolhatnák az idősebb kollégákat, de a legtöbben inkább bébiszitternek állnak külföldön - írja a hvg.hu.

Annyira aggasztó az óvónőhiány, hogy a szülőktől kérnek segítséget az óvodák

Több óvodában a szülőktől kérnek segítséget az egyre aggasztóbb óvónőhiány miatt. "A segítségüket szeretnénk kérni. Nem titok, hogy Magyarországon egyre égetőbb az óvodapedagógus hiány, és ebből is kiemelkedik Pest megye. Ez a jelenség már tavaly utolérte Óvodánkat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.