Nem könnyű megtalálni a megfelelő intézményt, és sokan - tartva a nagyobb csoportlétszámtól, az óvónők leterheltségétől - inkább magánóvodába íratják a gyerekeiket.
Azzal kapcsolatban, hogy a 2018/2019-es tanévben hány gyerek kezdi az óvodát, pontos adat nincs. Néhány kerületben már nagyjából körvonalazódik, hány gyereknek lesz hely az ovikban: a IX. kerületben most úgy tűnik, 327 gyerek kezdheti el az ovit szeptemberben, az I. kerületi önkormáényzattól azt a választ kapta a Pénzcentrum, hogy évente átlagosan 600-700 gyerek kezdi meg az óvodát az önkormányzati ovikban, és várhatóan idén sem lesz ez másként - írja az oldal. A II. kerületben nagy valószínűséggel valamivel több mint 1270 kiscsoportos korú gyereket vesznek majd fel.
A KSH legfrissebb, 2017/2018-as oktatási évre vonatkozó adatai szerint az idei tanévben 323 ezer gyerek jár óvodába, közel 5300-zal több, mint az előző évben.
A csoportok változatos létszámmal működnek, viszont az állami intézményekben törvényi szabályozás alapján alapvetően 25 fős lehet a csoportlétszám, van persze, ahol ennél kevesebben vannak, ettől eltérni csak fenntartói engedéllyel lehetséges, maximum 20 százalék erejéig - emeli ki az oldal. A II. kerületben például az átlagos csoportlétszám 24 fő, de például a VI. kerületben az átlagos létszám 13-23 fő között mozog.
Áll a bál egy IX. kerületi óvodában, a fiatal óvónők szinte menekülnek az intézményből
Pszichológusnak kellett az óvodásokkal foglalkozni egy IX. kerületi intézményben, a szülők szerint annyira megviselte őket a poroszos bánásmód, és hogy folyamatosan kámforrá váltak az óvónénik. Utóbbiak ugyanis menekültek az intézményből, amelynek nyugdíjasként visszafoglalkoztatott vezetője még azt is megtiltotta, hogy az óvónők facebookozzanak a szülőkkel a gyerekeikről - írja a hvg.hu.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
