Sok az ovis, kevés a férőhely: ilyen az óvodai helyzet Budapesten

Nem könnyű megtalálni a megfelelő intézményt, és sokan - tartva a nagyobb csoportlétszámtól, az óvónők leterheltségétől - inkább magánóvodába íratják a gyerekeiket.

  • Eduline
pixabay.com

Azzal kapcsolatban, hogy a 2018/2019-es tanévben hány gyerek kezdi az óvodát, pontos adat nincs. Néhány kerületben már nagyjából körvonalazódik, hány gyereknek lesz hely az ovikban: a IX. kerületben most úgy tűnik, 327 gyerek kezdheti el az ovit szeptemberben, az I. kerületi önkormáényzattól azt a választ kapta a Pénzcentrum, hogy évente átlagosan 600-700 gyerek kezdi meg az óvodát az önkormányzati ovikban, és várhatóan idén sem lesz ez másként - írja az oldal. A II. kerületben nagy valószínűséggel valamivel több mint 1270 kiscsoportos korú gyereket vesznek majd fel.

A KSH legfrissebb, 2017/2018-as oktatási évre vonatkozó adatai szerint az idei tanévben 323 ezer gyerek jár óvodába, közel 5300-zal több, mint az előző évben. 

A csoportok változatos létszámmal működnek, viszont az állami intézményekben törvényi szabályozás alapján alapvetően 25 fős lehet a csoportlétszám, van persze, ahol ennél kevesebben vannak, ettől eltérni csak fenntartói engedéllyel lehetséges, maximum 20 százalék erejéig - emeli ki az oldal. A II. kerületben például az átlagos csoportlétszám 24 fő, de például a VI. kerületben az átlagos létszám 13-23 fő között mozog.

Áll a bál egy IX. kerületi óvodában, a fiatal óvónők szinte menekülnek az intézményből

Pszichológusnak kellett az óvodásokkal foglalkozni egy IX. kerületi intézményben, a szülők szerint annyira megviselte őket a poroszos bánásmód, és hogy folyamatosan kámforrá váltak az óvónénik. Utóbbiak ugyanis menekültek az intézményből, amelynek nyugdíjasként visszafoglalkoztatott vezetője még azt is megtiltotta, hogy az óvónők facebookozzanak a szülőkkel a gyerekeikről - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.