Sok az ovis, kevés a férőhely: ilyen az óvodai helyzet Budapesten

Nem könnyű megtalálni a megfelelő intézményt, és sokan - tartva a nagyobb csoportlétszámtól, az óvónők leterheltségétől - inkább magánóvodába íratják a gyerekeiket.

  • Eduline
pixabay.com

Azzal kapcsolatban, hogy a 2018/2019-es tanévben hány gyerek kezdi az óvodát, pontos adat nincs. Néhány kerületben már nagyjából körvonalazódik, hány gyereknek lesz hely az ovikban: a IX. kerületben most úgy tűnik, 327 gyerek kezdheti el az ovit szeptemberben, az I. kerületi önkormáényzattól azt a választ kapta a Pénzcentrum, hogy évente átlagosan 600-700 gyerek kezdi meg az óvodát az önkormányzati ovikban, és várhatóan idén sem lesz ez másként - írja az oldal. A II. kerületben nagy valószínűséggel valamivel több mint 1270 kiscsoportos korú gyereket vesznek majd fel.

A KSH legfrissebb, 2017/2018-as oktatási évre vonatkozó adatai szerint az idei tanévben 323 ezer gyerek jár óvodába, közel 5300-zal több, mint az előző évben. 

A csoportok változatos létszámmal működnek, viszont az állami intézményekben törvényi szabályozás alapján alapvetően 25 fős lehet a csoportlétszám, van persze, ahol ennél kevesebben vannak, ettől eltérni csak fenntartói engedéllyel lehetséges, maximum 20 százalék erejéig - emeli ki az oldal. A II. kerületben például az átlagos csoportlétszám 24 fő, de például a VI. kerületben az átlagos létszám 13-23 fő között mozog.

Áll a bál egy IX. kerületi óvodában, a fiatal óvónők szinte menekülnek az intézményből

Pszichológusnak kellett az óvodásokkal foglalkozni egy IX. kerületi intézményben, a szülők szerint annyira megviselte őket a poroszos bánásmód, és hogy folyamatosan kámforrá váltak az óvónénik. Utóbbiak ugyanis menekültek az intézményből, amelynek nyugdíjasként visszafoglalkoztatott vezetője még azt is megtiltotta, hogy az óvónők facebookozzanak a szülőkkel a gyerekeikről - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.