Változik a szabály: könnyen osztályozó vizsga lehet egy betegség vége

Változott a szabályozás, az idei tanév második félévétől már nem csak a „rendes” tanórák minősülnek mulasztott órának, de a délután 4-ig „bent nem töltött” időt is beszámítják.

  • Eduline
Túry Gergely

A szabályváltozás azt jelenti, hogy ha egy iskolás gyerek egy tanévben kétszer elkapja az influenzát, vagy esetleg bárányhimlős lesz, ami miatt három hétig otthon kénytelen lenni, hamar elérheti a 250 mulasztott órát, ami után már osztályozó vizsgát kell tennie – írja a Válasz.hu.

Egy ötödikes általános iskolás gyereknek például egy átlagos mulasztott napért 9 mulasztott órát számítanak fel, ami egy héten 45 mulasztott órát jelent. Azoknak azonban, akiket az igazgató felmentett a 16 óráig való benntartózkodás alól, nem kell igazolniuk a hiányzásukat.

A rendeletmódosítás hátrányos helyzetbe hozza azokat a családokat, ahol mind a két szülő dolgozik, ugyanakkor nem szeretnék, ha gyerekük ebéd után egyedül menne haza, és nincs olyan nagyszülő vagy más rokon sem, aki minden délután vigyázni tudna a gyerekre. Az ilyen családok nem kértek felmentést a „délutáni foglalkozások” alól, hiszen nem tudják elhozni a gyereket az iskolából, egyedül hazamenni pedig nem engedik, így a gyerek az iskolában marad.

Ha pedig beteg lesz, akkor több mulasztott órát számolnak el neki, mint annak, aki délután hazamegy. Azok a gyerekek viszont, ahol a család meg tudja oldani, hogy a tanítás után valaki otthon legyen velük, többet lehetnek betegek, mert az iskola náluk csak a mulasztott tanórákat számítja hiányzásnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.