Változik a szabály: könnyen osztályozó vizsga lehet egy betegség vége

Változott a szabályozás, az idei tanév második félévétől már nem csak a „rendes” tanórák minősülnek mulasztott órának, de a délután 4-ig „bent nem töltött” időt is beszámítják.

  • Eduline
Túry Gergely

A szabályváltozás azt jelenti, hogy ha egy iskolás gyerek egy tanévben kétszer elkapja az influenzát, vagy esetleg bárányhimlős lesz, ami miatt három hétig otthon kénytelen lenni, hamar elérheti a 250 mulasztott órát, ami után már osztályozó vizsgát kell tennie – írja a Válasz.hu.

Egy ötödikes általános iskolás gyereknek például egy átlagos mulasztott napért 9 mulasztott órát számítanak fel, ami egy héten 45 mulasztott órát jelent. Azoknak azonban, akiket az igazgató felmentett a 16 óráig való benntartózkodás alól, nem kell igazolniuk a hiányzásukat.

A rendeletmódosítás hátrányos helyzetbe hozza azokat a családokat, ahol mind a két szülő dolgozik, ugyanakkor nem szeretnék, ha gyerekük ebéd után egyedül menne haza, és nincs olyan nagyszülő vagy más rokon sem, aki minden délután vigyázni tudna a gyerekre. Az ilyen családok nem kértek felmentést a „délutáni foglalkozások” alól, hiszen nem tudják elhozni a gyereket az iskolából, egyedül hazamenni pedig nem engedik, így a gyerek az iskolában marad.

Ha pedig beteg lesz, akkor több mulasztott órát számolnak el neki, mint annak, aki délután hazamegy. Azok a gyerekek viszont, ahol a család meg tudja oldani, hogy a tanítás után valaki otthon legyen velük, többet lehetnek betegek, mert az iskola náluk csak a mulasztott tanórákat számítja hiányzásnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.