Oktatástan II. kidolgozott tételek

tételcímek:

1.TANTERVEKRŐL ÁLLTALÁBAN:

2. TANANYAG-KIVÁLASZTÁS ÉS ELRENDEZÉS PROBLÉMÁI:

3.TANANYAG TEREZÉS ALAPELVEI ÉS ALKOTOELEMEI:

4. A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGRENDSZERE:

5. A KÖZPONTI ÉS HELYI TANTERVKÉSZÍTÉS MECHANIZMUSAI:

6. MŰSZAKI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE, PSZICHOLÓGIAI ALAPOK:

7. ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYZÁS, VIZSGÁK I.

8. ÉRTÉKELÉS OSZTÁLYZÁS, VIZSGÁK II.

9.PROGRAMOZOTT OKTATÁS:

10.TANESZKÖZÖK:

részlet:

Az értékelés elméleti és gyakorlati kérdései régóta foglalkoztatják a pedagógiai szakirókat. Hazai vonatkozásban legátfogóbban SZOKOLSZKY ISTVÁN foglalkozott a pedagógiai értékelés különböző elméleti és gyakorlati kérdéseivel. NAGY SÁNDOR didaktikai rendszerében kétféle felfogást kül.meg. Egyrészt úgy emliti mint didaktikai feladatot, másrészt mint tanitási – tanulási folyamatot kiegészitő szerkezeti elemét.

BLOOM a tanulás magatartásának változását tette az értékelés tárgyává úgy hogy kidolgozta követelményrendszerét, amely megoldotta a célok és eredmények kongruenciáját. SCRIVEN vezette be a pedagógiai értékelés szótárába a formativ és lezáró összegző azaz szummativ értékelés fogalmát. A gyakorlatban gyakran élőfordul, hogy az értékelés és az ellenőrzés fogalmát szinonimaként használják, amit szükséges pontositani. A tanulók értékelésének pedagógiai és pszichológiai szempontból legfontosabb célja a megerősités, vagyis egy külső, értékelés reagálás belső átélése. Ez a külső értékelés lehet egy tanár, lehet egy taneszköz vagy program és műszaki szakképzésben különösen nagyobb jelenőséggel biró számitógép. Feladatlapos ellenőrzés: a központilag készitett feladatlapok az ún több felelet-választás tipusú kérdésekből állnak és kielégitik a teszt lapokkal szembeni hármas követelményt. A szakmai tárgyaknál különösen a gyakorlatnál fontos a jártasságok, készségek ellenőrzése illetve mérése, amit folyamatosan félévente, évente ill.befelyező érettségi, vagy szakmunkásvizsgák alkalmából tehetünk meg.

letöltés