tételcímek:
1.TANTERVEKRŐL ÁLLTALÁBAN:
2. TANANYAG-KIVÁLASZTÁS ÉS ELRENDEZÉS PROBLÉMÁI:
3.TANANYAG TEREZÉS ALAPELVEI ÉS ALKOTOELEMEI:
4. A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGRENDSZERE:
5. A KÖZPONTI ÉS HELYI TANTERVKÉSZÍTÉS MECHANIZMUSAI:
6. MŰSZAKI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE, PSZICHOLÓGIAI ALAPOK:
7. ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYZÁS, VIZSGÁK I.
8. ÉRTÉKELÉS OSZTÁLYZÁS, VIZSGÁK II.
9.PROGRAMOZOTT OKTATÁS:
10.TANESZKÖZÖK:
részlet:
Az értékelés elméleti és gyakorlati kérdései régóta foglalkoztatják a pedagógiai szakirókat. Hazai vonatkozásban legátfogóbban SZOKOLSZKY ISTVÁN foglalkozott a pedagógiai értékelés különböző elméleti és gyakorlati kérdéseivel. NAGY SÁNDOR didaktikai rendszerében kétféle felfogást kül.meg. Egyrészt úgy emliti mint didaktikai feladatot, másrészt mint tanitási – tanulási folyamatot kiegészitő szerkezeti elemét.
BLOOM a tanulás magatartásának változását tette az értékelés tárgyává úgy hogy kidolgozta követelményrendszerét, amely megoldotta a célok és eredmények kongruenciáját. SCRIVEN vezette be a pedagógiai értékelés szótárába a formativ és lezáró összegző azaz szummativ értékelés fogalmát. A gyakorlatban gyakran élőfordul, hogy az értékelés és az ellenőrzés fogalmát szinonimaként használják, amit szükséges pontositani. A tanulók értékelésének pedagógiai és pszichológiai szempontból legfontosabb célja a megerősités, vagyis egy külső, értékelés reagálás belső átélése. Ez a külső értékelés lehet egy tanár, lehet egy taneszköz vagy program és műszaki szakképzésben különösen nagyobb jelenőséggel biró számitógép. Feladatlapos ellenőrzés: a központilag készitett feladatlapok az ún több felelet-választás tipusú kérdésekből állnak és kielégitik a teszt lapokkal szembeni hármas követelményt. A szakmai tárgyaknál különösen a gyakorlatnál fontos a jártasságok, készségek ellenőrzése illetve mérése, amit folyamatosan félévente, évente ill.befelyező érettségi, vagy szakmunkásvizsgák alkalmából tehetünk meg.
letöltés
