Rossz hír a tanároknak: idén biztosan nem kapják meg az elmaradt fizetésemelést

Nem siet a kormány a nyugdíjhoz közeli pedagógusok járandóságának kifizetésével. Az Alkotmánybíróság döntése szerint annak a több mint ezer tanárnak jár a pluszpénz, akik egy kormányrendelet miatt nem léphetett át a magasabb fizetést jelentő pedagógus II. kategóriába.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét. A köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredményétől függ a besorolása és a fizetése. Ez alól felmentették azokat, akiknek legfeljebb tíz tanévük volt hátra a nyugdíjig, de ez azzal járt, hogy a gyakornokság utáni legalacsonyabb fokozatba sorolták őket, függetlenül több évtizedes gyakorlatuktól és szakmai eredményeiktől. Aki ezt sérelmezte, az önként jelentkezhetett a minősítő vizsgára.

Később a kormány elrendelte, hogy a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Pedagógus II.” fokozatba. Csakhogy ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből.

34 éve tanít, de abba a kategóriába száműzték, ahol a friss diplomások kezdenek

„Harmincnégy éve tanítok, és ott vagyok a pedagógus I-es kategóriában, és nincs meg a pedagógus II-es minősítésem" - mondta az ATV-nek egy pedagógus, aki annak idején önként jelentkezett a minősítési vizsgára, ezért kimaradt a nyugdíj előtt álló tanárok, tanítók automatikus átsorolásából.

Az Alkotmánybíróság ezt a passzust törölte, vagyis azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak is jár a feljebbsorolás már 2017. január 1-től, akik az önkéntes vizsgán valamiért nem feleltek meg - vagyis az államnak fizetnie kell.

„Nagyon bízom abban, hogy ezt az összeget minél gyorsabban megkapják. Ez nagyjából attól függ, hogy ki milyen kategóriában volt. Nettó 300-500 ezer forintot a kollégáknak meg kell kapniuk. Bízom abban, hogy kamatosan kapják meg attól függetlenül, hogy a jegybanki alapkamat most nem olyan magas, de ezt így illik” – mondta a Hír TV-nek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Mendrey László.

A kormány egyelőre semmit sem ígér, a szóvivő szerint vizsgálják a döntést. „Az Emmi szakemberei, illetve a döntést tanulmányozni jogosultak vizsgálják, hogy pontosan milyen következmények vannak. Úgy gondolom, hogy vissza kell térnünk erre a kérdésre, és addigra lesznek pontos információink” – fogalmazott Kovács Zoltán kormányszóvivő. A tanárok így idén már biztos nem kapják meg a pénzüket.

Komoly dolgozói szegénységgel küzdenek a kezdő pedagógusok?

Az életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat - mondta napirend előtt az Országgyűlésben Ikotity István LMP-s képviselő. Ikotity István (LMP) szerint a pedagógus-életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.