Rossz hír a tanároknak: idén biztosan nem kapják meg az elmaradt fizetésemelést

Nem siet a kormány a nyugdíjhoz közeli pedagógusok járandóságának kifizetésével. Az Alkotmánybíróság döntése szerint annak a több mint ezer tanárnak jár a pluszpénz, akik egy kormányrendelet miatt nem léphetett át a magasabb fizetést jelentő pedagógus II. kategóriába.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét. A köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredményétől függ a besorolása és a fizetése. Ez alól felmentették azokat, akiknek legfeljebb tíz tanévük volt hátra a nyugdíjig, de ez azzal járt, hogy a gyakornokság utáni legalacsonyabb fokozatba sorolták őket, függetlenül több évtizedes gyakorlatuktól és szakmai eredményeiktől. Aki ezt sérelmezte, az önként jelentkezhetett a minősítő vizsgára.

Később a kormány elrendelte, hogy a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Pedagógus II.” fokozatba. Csakhogy ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből.

34 éve tanít, de abba a kategóriába száműzték, ahol a friss diplomások kezdenek

„Harmincnégy éve tanítok, és ott vagyok a pedagógus I-es kategóriában, és nincs meg a pedagógus II-es minősítésem" - mondta az ATV-nek egy pedagógus, aki annak idején önként jelentkezett a minősítési vizsgára, ezért kimaradt a nyugdíj előtt álló tanárok, tanítók automatikus átsorolásából.

Az Alkotmánybíróság ezt a passzust törölte, vagyis azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak is jár a feljebbsorolás már 2017. január 1-től, akik az önkéntes vizsgán valamiért nem feleltek meg - vagyis az államnak fizetnie kell.

„Nagyon bízom abban, hogy ezt az összeget minél gyorsabban megkapják. Ez nagyjából attól függ, hogy ki milyen kategóriában volt. Nettó 300-500 ezer forintot a kollégáknak meg kell kapniuk. Bízom abban, hogy kamatosan kapják meg attól függetlenül, hogy a jegybanki alapkamat most nem olyan magas, de ezt így illik” – mondta a Hír TV-nek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Mendrey László.

A kormány egyelőre semmit sem ígér, a szóvivő szerint vizsgálják a döntést. „Az Emmi szakemberei, illetve a döntést tanulmányozni jogosultak vizsgálják, hogy pontosan milyen következmények vannak. Úgy gondolom, hogy vissza kell térnünk erre a kérdésre, és addigra lesznek pontos információink” – fogalmazott Kovács Zoltán kormányszóvivő. A tanárok így idén már biztos nem kapják meg a pénzüket.

Komoly dolgozói szegénységgel küzdenek a kezdő pedagógusok?

Az életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat - mondta napirend előtt az Országgyűlésben Ikotity István LMP-s képviselő. Ikotity István (LMP) szerint a pedagógus-életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.