Óriási siker egy újabb diákolimpián: földrajzból is megvan az első aranyérem

Taroltak a magyar diákok a québeci Nemzetközi Földrajzi Diákolimpián, az IGeO-n.

  • Eduline

A magyar csapat tagjai kiemelkedő eredményeket értek el, ahol Kaszap Kinga megszerezte Magyarország első aranyérmét! Mészáros Márton ezüstérmet, Mészárik Márk bronzérmet szerzett, Bodansky Benjámin pedig dicséretben részesült - olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalon.

A négynapos versenyen a diákoknak teszteket is ki kellett tölteniük, és terepgyakorlaton is bizonyítaniuk kellett felkészültségüket.

Taroltak a magyar diákok a kémiai diákolimpián, négy érmet hoztak haza

Négy érmet nyertek az 50. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián a magyar diákok, a vasárnap befejeződött verseny nem hivatalos rangsorában Magyarország a tizedik helyen végzett. Az első kémiai diákolimpiát rendező ország utódai, Csehország és Szlovákia közösen szervezték az idei jubileumi versenyt, amelyen 76 ország tanulói vettek részt. Sajgó Mátyás, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója aranyérmet szerzett.

Siker a nemzetközi diákolimpián: több érmet szereztek a magyar diákok

Három ezüstérmet és egy bronzérmet szereztek a magyar diákok a 29. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián. Vizkeleti Péter ezüstérmet, Tomcsányi Kinga szintén ezüstérmet, Boros Dániel bronzérmet, Ótott Péter pedig ezüstérmet szerzett 29. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián (IBO) - olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalon.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.