Négynapos iskolahetet vezetnek be a riasztó tanárhiány miatt: sokan fogják követni a példájukat?

Négynapos hetet vezettek be egy egyesült államokbeli tankerületben, így próbálják megoldani a tanárhiányt.

  • Eduline
pixabay.com

Az egyik colorádói tankerületben a magyarországi helyzethez hasonlóan szintén tanárhiánnyal küszködnek. Az igazgató leveléből viszont úgy tűnik, nekik nem elég, ha szimplán megoldják a tanárhiányt, ők motivált, jó pedagógusokat szeretnének a gyerekek mellé, és nem kiégett, az órákra nem megfelelően készülő tanárokat - olvasható az Éva magazinban.

Hétfőnként nincs tanítás, ezen a napon készülnek fel a hétre a tanárok. Az ötletet támogatták a szülők, és a bürokrácia útvesztőin is sikerült átjutniuk, így ezt a tanévet már így kezdték a gyerekek.

A gyerekek hétfőnként sem maradnak felügyelet nélkül. Az iskola 30 dollár/hétfő költségtérítés mellett vállalja a gyerekek felügyeletét, és eddig öt környékbeli intézmény jelezte, hogy különböző ingyenes programokkal, mondhatjuk fakultációkkal várja a gyerekeket.

Négynapos tanítási hét, szerdán zárva tartó iskolák: itt a flexy-schooling

„A lányom igazgatója belement, hogy kipróbáljuk a flexi-schoolingot", „Ma egy kémiai kísérletet hajtunk végre a konyhában, kíváncsian várjuk, hogyan sikerül" - ilyen üzeneteket lehet olvasni egy Twitter-oldalon, ahol a szülők a hagyományos iskolai oktatás és az otthoni tanulás keveréke, a flexi-schooling előnyeit és hátrányait taglalják.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.