Nem csak itthon van bajban az iskolai művészeti nevelés. Egy friss kutatásból kiderül, hogy a brit iskolákban 2016 óta 10%-kal csökkent a zenei órákon résztvevő diákok száma.
Friss kutatások bizonyítják, hogy 2016 óta 10%-kal csökkent a zenés tanfolyamokon és órákon részt vevő diákok száma a brit iskolákban, sőt egyes iskolákban már csak tanórán kívüli elfoglaltságként van lehetőség a zenetanulásra - írja a The Guardian.
Anglia 500 iskoláját érintő felmérése megmutatta, hogy a zene mint középiskolai kötelező tárgy gyorsan eltűnik. A 2012/2013-as tanévben a 13-14 éves diákok 84%-ának volt kötelező zeneórája, azonban a legutóbbi felmérés szerint ez az arány 47,5% csökkent.
A zene továbbra is másodrendű szerepet tölt be a tantervben, kszámos iskolában teljesen el is tűnt - mondta el Duncan Mackrill, a Sussex Egyetem vezető tanára.
Itthon sem jobb a helyzet?
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága korábban azt mondta az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről, hogy egyáltalán nem elfogadható az az álláspont, amely szerint a két hagyományos művészeti tantárgy, az ének-zene és vizuális kultúra elegendő lenne a „mindennapos művészeti nevelés” feladatainak teljesítéséhez.
Szerintük pozitívum, hogy a NAT-tervezet hitet tesz a gyermek- és tanulásközpontúság, valamint az élményközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat mellett, ha sikerül is a tervezett kompetenciákat a helyi tantervbe beépíteni, akkor a megvalósításához olyan tanítók, tanárok kellenek, akik képesek a komplex, holisztikus gondolkodásra, és rendelkeznek a megfelelő módszertani gazdagsággal is - hívják fel a figyelmet.
Itt az újabb vélemény az új NAT tervezetéről: van még mit átgondolni?
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint az ének-zene és vizuális kultúra nem elég a „mindennapos művészeti nevelés" feladatainak teljesítéséhez. Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint pozitívum, hogy a NAT-tervezet hitet tesz a gyermek- és tanulásközpontúság, valamint az élményközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat mellett, illetve hogy a készülő alaptanterv önálló fejezetben írja elő a „mindennapos művészeti nevelés" feladatait.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
