Nem csak itthon van bajban az iskolai művészeti nevelés. Egy friss kutatásból kiderül, hogy a brit iskolákban 2016 óta 10%-kal csökkent a zenei órákon résztvevő diákok száma.
Friss kutatások bizonyítják, hogy 2016 óta 10%-kal csökkent a zenés tanfolyamokon és órákon részt vevő diákok száma a brit iskolákban, sőt egyes iskolákban már csak tanórán kívüli elfoglaltságként van lehetőség a zenetanulásra - írja a The Guardian.
Anglia 500 iskoláját érintő felmérése megmutatta, hogy a zene mint középiskolai kötelező tárgy gyorsan eltűnik. A 2012/2013-as tanévben a 13-14 éves diákok 84%-ának volt kötelező zeneórája, azonban a legutóbbi felmérés szerint ez az arány 47,5% csökkent.
A zene továbbra is másodrendű szerepet tölt be a tantervben, kszámos iskolában teljesen el is tűnt - mondta el Duncan Mackrill, a Sussex Egyetem vezető tanára.
Itthon sem jobb a helyzet?
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága korábban azt mondta az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről, hogy egyáltalán nem elfogadható az az álláspont, amely szerint a két hagyományos művészeti tantárgy, az ének-zene és vizuális kultúra elegendő lenne a „mindennapos művészeti nevelés” feladatainak teljesítéséhez.
Szerintük pozitívum, hogy a NAT-tervezet hitet tesz a gyermek- és tanulásközpontúság, valamint az élményközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat mellett, ha sikerül is a tervezett kompetenciákat a helyi tantervbe beépíteni, akkor a megvalósításához olyan tanítók, tanárok kellenek, akik képesek a komplex, holisztikus gondolkodásra, és rendelkeznek a megfelelő módszertani gazdagsággal is - hívják fel a figyelmet.
Itt az újabb vélemény az új NAT tervezetéről: van még mit átgondolni?
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint az ének-zene és vizuális kultúra nem elég a „mindennapos művészeti nevelés" feladatainak teljesítéséhez. Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint pozitívum, hogy a NAT-tervezet hitet tesz a gyermek- és tanulásközpontúság, valamint az élményközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat mellett, illetve hogy a készülő alaptanterv önálló fejezetben írja elő a „mindennapos művészeti nevelés" feladatait.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
