Eltűnik a zene a tantervből? Nem csak itthon kap egyre kisebb szerepet a művészeti nevelés

Nem csak itthon van bajban az iskolai művészeti nevelés. Egy friss kutatásból kiderül, hogy a brit iskolákban 2016 óta 10%-kal csökkent a zenei órákon résztvevő diákok száma.

  • Eduline
pixabay.com

Friss kutatások bizonyítják, hogy 2016 óta 10%-kal csökkent a zenés tanfolyamokon és órákon részt vevő diákok száma a brit iskolákban, sőt egyes iskolákban már csak tanórán kívüli elfoglaltságként van lehetőség a zenetanulásra - írja a The Guardian.

Anglia 500 iskoláját érintő felmérése megmutatta, hogy a zene mint középiskolai kötelező tárgy gyorsan eltűnik. A 2012/2013-as tanévben a 13-14 éves diákok 84%-ának volt kötelező zeneórája, azonban a legutóbbi felmérés szerint ez az arány 47,5% csökkent.

A zene továbbra is másodrendű szerepet tölt be a tantervben, kszámos iskolában teljesen el is tűnt - mondta el Duncan Mackrill, a Sussex Egyetem vezető tanára.

Itthon sem jobb a helyzet?

Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága korábban azt mondta az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről, hogy egyáltalán nem elfogadható az az álláspont, amely szerint a két hagyományos művészeti tantárgy, az ének-zene és vizuális kultúra elegendő lenne a „mindennapos művészeti nevelés” feladatainak teljesítéséhez.

Szerintük pozitívum, hogy a NAT-tervezet hitet tesz a gyermek- és tanulásközpontúság, valamint az élményközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat mellett, ha sikerül is a tervezett kompetenciákat a helyi tantervbe beépíteni, akkor a megvalósításához olyan tanítók, tanárok kellenek, akik képesek a komplex, holisztikus gondolkodásra, és rendelkeznek a megfelelő módszertani gazdagsággal is - hívják fel a figyelmet.

Itt az újabb vélemény az új NAT tervezetéről: van még mit átgondolni?

Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint az ének-zene és vizuális kultúra nem elég a „mindennapos művészeti nevelés" feladatainak teljesítéséhez. Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint pozitívum, hogy a NAT-tervezet hitet tesz a gyermek- és tanulásközpontúság, valamint az élményközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat mellett, illetve hogy a készülő alaptanterv önálló fejezetben írja elő a „mindennapos művészeti nevelés" feladatait.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.