Szeptember 3-án kezdődik a tanév, de milyen változásokra kell felkészülniük a középiskolásoknak? Hogyan alakulnak az egyetemi-főiskolai felvételi és az érettségi szabályai? Mutatjuk.
Milyen hosszú lesz a tanév?
A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019. június 14-én, pénteken lesz, vagyis (hiába került szóba a nyári szünet lerövidítése) jövőre még biztosan nem lesz hosszabb a tanév.
A tanítási napok száma 181, a szakgimnáziumokban 179, a gimnázumokban és a szakközépiskolákban 180, ennyiszer kell iskolába menni szeptember és június között. A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart, az iskolák 2019. február 1-ig értesítik a diákokat és a szülőket az első félévben elért eredményekről. A 2018/2019-es tanév fontos dátumait itt találjátok:
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.
Rossz hír az érettségizőknek: csak az "új" atlaszokat lehet használni
Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni.
"A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik. A vizsgaleírás szerint a történelem érettségi vizsgákon kizárólag az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz használható" - olvasható abban a tájékoztatóban, amelyet az Oktatási Hivatal tett közzé oldalán. További részleteket itt találtok.
Rossz hír az idén érettségizőknek: csak az új történelematlaszokat lehet használni a vizsgákon
Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni. "A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik.
Már most érdemes a nyelvvizsgára készülni
2020-tól ugyanis csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének februában nyilvánosságra hozott oktatási kiadványából is kiderül: több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Milyen lesz a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi?
A 2019-es felsőoktatási felvételin még nem lesz ilyen nagy szigor. Ugyan meghirdetett szakok listája és a pontos szabályok majd csak decemberben, a felvételi tájékoztató megjelenésekor derülnek ki, azt már most lehet tudni, hogy melyek azok az alap- és osztatlan képzések, amelyekre csak azok kerülhetnek be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. A listát itt nézhetitek meg:
Itt a lista: ezekhez a szakokhoz jövőre is kötelező lesz emelt szintű érettségit tenni
Melyik szakokon lesz kötelező valamilyen emelt szintű érettségit tenni a 2019-es felvételin? Itt megnézhetitek a képzések pontos listáját. Ha 2019-ben felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, akkor a következő dokumentból megtudhatjátok, a kiválasztott szakon milyen érettségi követelmények vannak, esetleg kell-e (és ha igen, milyen tantárgyból) emelt szintű érettségit tennetek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
