Szeptember 3-án kezdődik a tanév, de milyen változásokra kell felkészülniük a középiskolásoknak? Hogyan alakulnak az egyetemi-főiskolai felvételi és az érettségi szabályai? Mutatjuk.
Milyen hosszú lesz a tanév?
A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019. június 14-én, pénteken lesz, vagyis (hiába került szóba a nyári szünet lerövidítése) jövőre még biztosan nem lesz hosszabb a tanév.
A tanítási napok száma 181, a szakgimnáziumokban 179, a gimnázumokban és a szakközépiskolákban 180, ennyiszer kell iskolába menni szeptember és június között. A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart, az iskolák 2019. február 1-ig értesítik a diákokat és a szülőket az első félévben elért eredményekről. A 2018/2019-es tanév fontos dátumait itt találjátok:
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.
Rossz hír az érettségizőknek: csak az "új" atlaszokat lehet használni
Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni.
"A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik. A vizsgaleírás szerint a történelem érettségi vizsgákon kizárólag az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz használható" - olvasható abban a tájékoztatóban, amelyet az Oktatási Hivatal tett közzé oldalán. További részleteket itt találtok.
Rossz hír az idén érettségizőknek: csak az új történelematlaszokat lehet használni a vizsgákon
Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni. "A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik.
Már most érdemes a nyelvvizsgára készülni
2020-tól ugyanis csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének februában nyilvánosságra hozott oktatási kiadványából is kiderül: több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Milyen lesz a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi?
A 2019-es felsőoktatási felvételin még nem lesz ilyen nagy szigor. Ugyan meghirdetett szakok listája és a pontos szabályok majd csak decemberben, a felvételi tájékoztató megjelenésekor derülnek ki, azt már most lehet tudni, hogy melyek azok az alap- és osztatlan képzések, amelyekre csak azok kerülhetnek be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. A listát itt nézhetitek meg:
Itt a lista: ezekhez a szakokhoz jövőre is kötelező lesz emelt szintű érettségit tenni
Melyik szakokon lesz kötelező valamilyen emelt szintű érettségit tenni a 2019-es felvételin? Itt megnézhetitek a képzések pontos listáját. Ha 2019-ben felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, akkor a következő dokumentból megtudhatjátok, a kiválasztott szakon milyen érettségi követelmények vannak, esetleg kell-e (és ha igen, milyen tantárgyból) emelt szintű érettségit tennetek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
