Az Egyesült Államokban a pizza is lehet zöldség, Franciaországban a nap talán legfontosabb része a menza, a skandináv országokban pedig mindenki számára ingyenes – ilyenek a menzák a világ különböző részein. Ti melyik országban fogyasztanátok szívesebben a menzakaját?
Az Egyesült Államok menzáival kapcsolatban világméretű botrány volt, amikor a paradicsomot is tartalmazó pizzát zöldségnek minősítették. Az USA-ban az egészséges ételeket biztosan nem a menzákon kell keresni, még úgy sem, hogy pár éve limitálták például a sültkrumpli mennyiségét. A szabályok ugyanis csak a kalóriaszámra vonatkoznak, így ahelyett, hogy sok egészséges ételt adnának a menzákon, inkább kisebb adagokban szolgálják fel a cukros, zsíros ebédet. Százával terjednek ilyen fotók a Facebookon: gusztustalan menzamenük
Finnországban az ebéd minden iskolásnak ingyen jár, de még a felsőoktatásban is jár támogatás. A diákok svédasztalos büfékben válogathatnak a többnyire egészséges ételek között.
Franciaországban kiemelkedő figyelmet fordítanak már régóta az iskolai étkezésre. Ha mégis sültkrumpli vagy pizza kerül terítékre, azt csakis valami egészségessel, mondjuk hallal vagy zöldkörettel adják a gyerekeknek. Az ételautomatákat már évekkel ezelőtt betiltották az iskolákban, de persze a sajt mindennapos vendég.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
