Öt dolog, amit eddig nem tudtál az iskolai menzáról

Miért hívják finomfőzeléknek a finomfőzeléket, mit esznek csütörtökönként a finn diákok, és miért olyan rossz a menzamenü?

  • Eduline

Ezért finom a finomfőzelék

A tipikus menzás étel. Van, aki szerint a finomfőzeléket csak azért nevezték el így, hogy megtévesszék a gyerekeket, mások szerint a "finom főzelék" szókapcsolat tagjai olvadtak össze (pedig aki evett már menzás finomfőzeléket, az pontosan tudja, hogy az minden, csak nem finom).

Két hihetőbb magyarázatot is adunk: a sárgarépa, a karalábé és a zöldborsó is édeskés zöldség, ráadásul ezeket a hozzávalókat apróra - vagyis finomra - vágják főzés előtt.

A konyhásnénik cipőjének titka

Elöl és hátul nyitott, lábszárközépig érő, fűzős cipő - alias konyhásnéni-cipő. Mindenki ilyet hordott, nem véletlenül: a fűzős cipő jól tartja a bokát, a két-három centis sarok miatt később fárad el a láb (elvileg ez az ideális sarokmagasság), a nyitott részek miatt pedig még szellőzik is.

Ezért (is) rossz a menzakaja

Egy óvodás napi háromszori étkezését 312 forintból kell megoldani, a kollégisták naponta 680 forintból laknak jól, a középiskolások ebédjét pedig 276 forintból kell kihozni. Minél olcsóbb a menza, annál jobban kell spórolni az alapanyagokon. Mit esznek a diákok szeptembertől? Itt olvashatjátok el összefoglalónkat.

Van, ahol rizsgolyó a menü

Finnországban a csütörtök a zöldborsóleves és a palacsinta napja, az olaszoknál nem ritka, hogy bioételek kerülnek a tányérokra, a francia és japán iskolákban pedig külön dietetikus van, aki azon dolgozik, hogy egészséges legyen a menzamenü.

Ilyen a tajvani menü
neverseconds.blogspot.com

A távol-keleti országokban gyakran rizsből készülnek az ételek, például hagyományos rizsgolyót kapnak a diákok, akik rengeteg zöldséget esznek. A svédeknél is szem előtt tartják az egészséges táplálkozást, minden étkezdében kötelező a salátapult, és még azt is előírják, mi mindent kell kínálni: legalább hétféle zöldséget és kétféle gyümölcsöt, és az sem mindegy, hogy a rostos, illetve a magas C-vitamin-tartalmú zöldségek milyen arányban szerepelnek.

Az Egyesült Államokban kevésbé rózsás a helyzet, a diákok elhízásáért nemcsak a gyorséttermek, hanem a szinte ugyanolyan ételeket kínáló iskolai menzák is felelősek. Pizza, hamburger, sült krumpli és hagymakarikák, az egészség jegyében pedig egy kis kukorica  - ehhez hasonló menüvel találkoznak az amerikai diákok. Nem csoda, hogy a first lady hadjáratot indított az egészségtelen menzakaják ellen. Nem akar a menzákon több sültkrumplit és pizzát látni Michelle Obama.

Répás zsömle és társai

Nemrég egy dunakeszi általános iskola első osztályosainak adtak répás zsömlét, ami kicsapta a biztosítékot egy szülőnél, a kép pedig bejárta az internetet. Az ügyet végül kivizsgálták, és kiderült, hogy a répát lereszelve kellett volna a vajkrémbe keverni, és a pritaminpaprikát is kifelejtették.

Facebook

Tavaly hat edinburgh-i iskolában szolgáltak fel lóhúst tartalmazó vagdaltat, 2012 végén Kínában három tisztviselőt azért rúgtak ki, mert diákokon teszteltek génmódosított rizst, ezzel egy időben a chicagói iskolák harmada bukott meg a higiéniai ellenőrzésen: volt, ahol kígyót, máshol patkányürüléket találtak a konyhán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.