Itt a feketeleves: ennyi pénzbe kerül a középiskola

Nem kell önköltséges magániskola ahhoz, hogy anyagilag megterhelő legyen a középiskola. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.

  • Eduline

A különlegesen gondosnak és minőséginek gondolt, az államitól eltérő oktatásnak komoly ára van. Nem mindenhol hívják ugyan tandíjnak, de a szülői hozzájárulás minden alapítványi, civil fenntartású iskolában elvárt. A vállalások összege iskolánként és településenként is változik, annyiban viszont hasonlítanak, hogy az összeg ritkán derül ki az iskola honlapjáról. Egy Waldorf-iskolában például 15 000 forinttól 60 000-ig terjed a vállalások havi összege, ráadásul 12 hónapon keresztül.

Képünk illusztráció
Túry Gergely

A családok az anyagi helyzetükhöz mérten felajánlást tesznek minden évben a havi támogatási díj mértékéről. A minimális vállalás összege tehát gyermekenként 15 ezer forint havonta, miközben az optimális összeg átlagosan 36 ezer forint: „mely garantálja az intézmény stabil működését és minőségi fejlesztéseket is megenged”. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban például 75 ezer forintot kérnek havonta a szülőktől. Ám rászorultsági okokból több iskola kínál tandíjmentességet diákoknak.

Középiskolai felvételi: ezzel a keresővel az összes infót megtaláljátok az iskolákról

A havonta fizetendő tandíj mellett ezekben az iskolában további különböző címeken szednek még pénzeket, például felújításra vagy éppen a tanév elején a beiratkozásra. A legnagyobb összegeket a nemzetközi iskolákban kell fizetni, míg ugyanis egy magyar intézményben bőven egymillió forint alatt marad az éves tandíj, a nemzetközi iskolák ennek a többszörösét is elkérik.

Tankönyvek, bérlet, különórák

Az állami fenntartású gimnáziumokban, középiskolákban sem lehet megúszni a tetemes költségeket. A tanulók tankönyveinek ára például elvben 12 ezer forint, de a gimnáziumokban, kiváltképp a nyelvi tagozatokon 20 ezer forint fölé is mehet a végösszeg. Különösen az idegen nyelvi tankönyvek drágák, ezek között van, amelyik önmagában 2-3 ezer forint.

A 4500 forintos diákbérlet mellett általában a különórák és a sportedzések díjai terhelik meg a szülők pénztárcáját. Két, zenét tanuló gyereknek a szolfézs és a zeneiskola például közel 20 ezer forintba kerül havonta. Egy nyelvóra szintén nem olcsó, alkalmanként 2-3 ezer forint is lehet. A nyelviskolai tanfolyamoknál pedig 100 ezer forintos tétellel kell számolni.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Bár hivatalosan nem lehetne, mégis minden osztályban szednek osztálypénzt, havonta 1-2 ezer forintot; emellett 12 ezer forint körül van az ebéd ára mindazoknak, akik nem jogosultak kedvezményre. Van olyan iskola, ahol még a szekrénylakat árát is elkérték év elején a szülőktől. Nem elhanyagolható tételként kell kalkulálni a sportegyesületi tagdíjakkal sem – sportágtól függően 16–20 ezer forint is lehet havonta.

A KSH legutóbbi, 2015-ös felmérése szerint iskoláztatási kiadásokra az iskolába járó gyermeket nevelő családok havonta átlagosan 17 500 forintot fordítottak, iskolásonként 11 ezer forintot. A tanévkezdéskor – augusztusban és szeptemberben – családonként átlagosan 31 500 forint ment el iskolai célokra.

A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.

Itt vannak a 2016-os árak: mennyibe kerül a jogosítvány megszerzése?

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.