Nem kell önköltséges magániskola ahhoz, hogy anyagilag megterhelő legyen a középiskola. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
A különlegesen gondosnak és minőséginek gondolt, az államitól eltérő oktatásnak komoly ára van. Nem mindenhol hívják ugyan tandíjnak, de a szülői hozzájárulás minden alapítványi, civil fenntartású iskolában elvárt. A vállalások összege iskolánként és településenként is változik, annyiban viszont hasonlítanak, hogy az összeg ritkán derül ki az iskola honlapjáról. Egy Waldorf-iskolában például 15 000 forinttól 60 000-ig terjed a vállalások havi összege, ráadásul 12 hónapon keresztül.
A családok az anyagi helyzetükhöz mérten felajánlást tesznek minden évben a havi támogatási díj mértékéről. A minimális vállalás összege tehát gyermekenként 15 ezer forint havonta, miközben az optimális összeg átlagosan 36 ezer forint: „mely garantálja az intézmény stabil működését és minőségi fejlesztéseket is megenged”. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban például 75 ezer forintot kérnek havonta a szülőktől. Ám rászorultsági okokból több iskola kínál tandíjmentességet diákoknak.
A havonta fizetendő tandíj mellett ezekben az iskolában további különböző címeken szednek még pénzeket, például felújításra vagy éppen a tanév elején a beiratkozásra. A legnagyobb összegeket a nemzetközi iskolákban kell fizetni, míg ugyanis egy magyar intézményben bőven egymillió forint alatt marad az éves tandíj, a nemzetközi iskolák ennek a többszörösét is elkérik.
Tankönyvek, bérlet, különórák
Az állami fenntartású gimnáziumokban, középiskolákban sem lehet megúszni a tetemes költségeket. A tanulók tankönyveinek ára például elvben 12 ezer forint, de a gimnáziumokban, kiváltképp a nyelvi tagozatokon 20 ezer forint fölé is mehet a végösszeg. Különösen az idegen nyelvi tankönyvek drágák, ezek között van, amelyik önmagában 2-3 ezer forint.
A 4500 forintos diákbérlet mellett általában a különórák és a sportedzések díjai terhelik meg a szülők pénztárcáját. Két, zenét tanuló gyereknek a szolfézs és a zeneiskola például közel 20 ezer forintba kerül havonta. Egy nyelvóra szintén nem olcsó, alkalmanként 2-3 ezer forint is lehet. A nyelviskolai tanfolyamoknál pedig 100 ezer forintos tétellel kell számolni.
Bár hivatalosan nem lehetne, mégis minden osztályban szednek osztálypénzt, havonta 1-2 ezer forintot; emellett 12 ezer forint körül van az ebéd ára mindazoknak, akik nem jogosultak kedvezményre. Van olyan iskola, ahol még a szekrénylakat árát is elkérték év elején a szülőktől. Nem elhanyagolható tételként kell kalkulálni a sportegyesületi tagdíjakkal sem – sportágtól függően 16–20 ezer forint is lehet havonta.
A KSH legutóbbi, 2015-ös felmérése szerint iskoláztatási kiadásokra az iskolába járó gyermeket nevelő családok havonta átlagosan 17 500 forintot fordítottak, iskolásonként 11 ezer forintot. A tanévkezdéskor – augusztusban és szeptemberben – családonként átlagosan 31 500 forint ment el iskolai célokra.
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
