Nem halad a szükséges mértékben a menekült- és bevándorló gyermekek bevonása a nemzeti oktatási rendszerekbe annak ellenére hogy az őket befogadó országok kormányainak nagy része ténylegesen elismeri jogukat a minőségi oktatáshoz - jelentette az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kedden, a gyerekjogok világnapján.
A kedden Berlinben közzétett jelentés szerint a tíz legfőbb menekültbefogadó ország közül nyolcban, köztük az olyan alacsony jövedelműekben, mint Csád, Etiópia és Uganda, történt előrelépés e gyerekek oktatásba való bevonását illetően.
Egyes országok megtagadják a menedékkérőktől azt, hogy hozzáférjenek oktatási rendszerükhöz vagy csak korlátozott hozzáférést biztosítanak nekik ahhoz. Ez történik például a többi között Ausztráliában, Indonéziában, Malajziában és Mexikóban - áll a jelentésben.
Más esetekben a menekültek hivatalos, közösségi vagy magániskolában nem, hanem csak elkülönített, hivatalos bejegyzéssel nem rendelkező iskolában juthatnak hozzá oktatáshoz. Ebben a helyzetben vannak például a rohingják Bangladesben, a burundiak Tanzániában, és sok afgán is Pakisztánban.
Ismét más országok esetében, mint például Kenya, Libanon és Jordánia, egyértelműen megnyilvánul az erőfeszítés a bevonásra az oktatásba, de egyes logisztikai tényezők megakadályozzák, hogy valódi együttműködés alakuljon ki a menekültek és az állampolgárok között.
Az UNESCO jelentése elismeri ugyanakkor az olyan országok, mint például Ruanda és Irán által végzett jelentősebb befektetéseket a menekültek és a lakosság közötti együttműködés érdekében, illetve azt is, hogy Törökország elkötelezte magát: 2020-ig az összes menekültet bevonja nemzeti oktatási rendszerébe.
A bevándorlók oktatásba való bevonásának politikáját tekintve Kanada és Írország szerepel az élen az UNESCO szerint. A gyerekjogokkal kapcsolatosan az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az Eurochild gyermekjogi szervezet által kedden közzétett felmérés egyik része szerint átlagosan három európai gyerek közül csaknem kettő pozitív érzéseket társít a bevándorlókhoz. A 20 európai országot sorra vevő közvélemény-kutatás szerint a gyerekek és tizenévesek 68 százaléka érzi úgy, hogy szívesen fogadja a különböző nemzetiségű embereket országában.
Súlyos a helyzet: több mint százmillió gyerek marad oktatás nélkül
A természeti csapás és konfliktus sújtotta országokban az 5 és 17 év közötti gyerekek harmada nem tud az iskolai oktatásban részt venni - derült ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szerdán közzétett jelentéséből. Az UNICEF szerint világszerte mintegy 104 millió gyerek érintett, a legrosszabb a helyzet Nigerben, a Közép-afrikai Köztársaságban, Dél-Szudánban és Eritreában.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
