Nem derülhet ki, mennyire jók matekból a menekült fiatalok, ha hiányos magyar nyelvtudásuk miatt nem értik meg a szöveges feladatokat, és hiába érettségizhetnek magyar helyett magyar mint idegen nyelvből, ha a történelemérettségihez ennél magasabb szintű nyelvtudás kell - írja az Abcúg.
Menekült fiatalokat interjúvolt meg egy fiatal kutató a magyar közoktatásban szerzett tapasztalataikról, az iskolában felmerülő nehézségekről és jövőképükről. A nyolc, 14 és 21 év közötti fiatal már évek óta Magyarországon él, négyen közülük kísérő nélküli kiskorúként, hárman családdal, egyikük pedig már egyedülálló felnőttként érkezett az országba- olvasható az Abcúg cikkében.
A menekült gyerekekkel és a velük foglalkozó szakemberekkel készült interjúkból egy valami biztosan kiderül: Magyarország egyáltalán nincs felkészülve rá, hogy az oktatáshoz a magyar gyerekekkel egyenlő hozzáférést biztosítson a menekült gyerekeknek. Pedig ez törvényben meghatározott joguk lenne.
A Fábián Stefániának tapasztalataikról mesélő menekült fiatalok közül többen úgy érezték, a Magyarországra érkezés utáni első iskolaválasztásnál nem volt valódi választási lehetőségük, belekényszerültek a magyar nyelvi előkészítő osztályt indító intézményekbe. Budapesten van néhány ilyen intézmény – az egyik példa az Óbudán működő Than Károly Ökoiskola. A menekültválság 2015-ös tetőzése óta a menekültek iránt gerjesztett félelemmel teli légkörben egyre kevesebb iskola nyitott arra, hogy vállalja ilyen gyerekek oktatását.
Ha találnak is számukra megfelelő középiskolát, a menekült fiatalok gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy nyelvi nehézségeik miatt korukhoz és tanulmányi előéletükhöz képest alacsonyabb osztályba helyezik őket – akár a nyelvi előkészítő osztály elvégzése után is.
Ötezer menedékkérő diák tanul ősztől a belgiumi iskolákban
Mintegy ötezer, befogadóközpontokban lakó, menekültkérvényének jóváhagyására váró óvodás- és iskoláskorú fiatal kezdi meg tanulmányait szeptember elején Belgiumban - közölte a La Libre Belgique című belga napilap. A napilap a menekültekért felelős belga testület (Fedasil) adataira hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a következő hónap elején mintegy 900 óvodás, 1500 általános- és közel 2600 középiskolás kezdi meg belga oktatási rendszer szerinti tanulmányait.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
