Esélyük sincs a menekült diákoknak, hogy bizonyítsanak

Nem derülhet ki, mennyire jók matekból a menekült fiatalok, ha hiányos magyar nyelvtudásuk miatt nem értik meg a szöveges feladatokat, és hiába érettségizhetnek magyar helyett magyar mint idegen nyelvből, ha a történelemérettségihez ennél magasabb szintű nyelvtudás kell - írja az Abcúg.

  • Eduline
pixabay

Menekült fiatalokat interjúvolt meg egy fiatal kutató a magyar közoktatásban szerzett tapasztalataikról, az iskolában felmerülő nehézségekről és jövőképükről. A nyolc, 14 és 21 év közötti fiatal már évek óta Magyarországon él, négyen közülük kísérő nélküli kiskorúként, hárman családdal, egyikük pedig már egyedülálló felnőttként érkezett az országba- olvasható az Abcúg cikkében.

A menekült gyerekekkel és a velük foglalkozó szakemberekkel készült interjúkból egy valami biztosan kiderül: Magyarország egyáltalán nincs felkészülve rá, hogy az oktatáshoz a magyar gyerekekkel egyenlő hozzáférést biztosítson a menekült gyerekeknek. Pedig ez törvényben meghatározott joguk lenne.

A Fábián Stefániának tapasztalataikról mesélő menekült fiatalok közül többen úgy érezték, a Magyarországra érkezés utáni első iskolaválasztásnál nem volt valódi választási lehetőségük, belekényszerültek a magyar nyelvi előkészítő osztályt indító intézményekbe. Budapesten van néhány ilyen intézmény – az egyik példa az Óbudán működő Than Károly Ökoiskola. A menekültválság 2015-ös tetőzése óta a menekültek iránt gerjesztett félelemmel teli légkörben egyre kevesebb iskola nyitott arra, hogy vállalja ilyen gyerekek oktatását.

Ha találnak is számukra megfelelő középiskolát,  a menekült fiatalok gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy nyelvi nehézségeik miatt korukhoz és tanulmányi előéletükhöz képest alacsonyabb osztályba helyezik őket – akár a nyelvi előkészítő osztály elvégzése után is.

Ötezer menedékkérő diák tanul ősztől a belgiumi iskolákban

Mintegy ötezer, befogadóközpontokban lakó, menekültkérvényének jóváhagyására váró óvodás- és iskoláskorú fiatal kezdi meg tanulmányait szeptember elején Belgiumban - közölte a La Libre Belgique című belga napilap. A napilap a menekültekért felelős belga testület (Fedasil) adataira hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a következő hónap elején mintegy 900 óvodás, 1500 általános- és közel 2600 középiskolás kezdi meg belga oktatási rendszer szerinti tanulmányait.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.