Menekült fiatalokat interjúvolt meg egy fiatal kutató a magyar közoktatásban szerzett tapasztalataikról, az iskolában felmerülő nehézségekről és jövőképükről. A nyolc, 14 és 21 év közötti fiatal már évek óta Magyarországon él, négyen közülük kísérő nélküli kiskorúként, hárman családdal, egyikük pedig már egyedülálló felnőttként érkezett az országba- olvasható az Abcúg cikkében.
A menekült gyerekekkel és a velük foglalkozó szakemberekkel készült interjúkból egy valami biztosan kiderül: Magyarország egyáltalán nincs felkészülve rá, hogy az oktatáshoz a magyar gyerekekkel egyenlő hozzáférést biztosítson a menekült gyerekeknek. Pedig ez törvényben meghatározott joguk lenne.
A Fábián Stefániának tapasztalataikról mesélő menekült fiatalok közül többen úgy érezték, a Magyarországra érkezés utáni első iskolaválasztásnál nem volt valódi választási lehetőségük, belekényszerültek a magyar nyelvi előkészítő osztályt indító intézményekbe. Budapesten van néhány ilyen intézmény – az egyik példa az Óbudán működő Than Károly Ökoiskola. A menekültválság 2015-ös tetőzése óta a menekültek iránt gerjesztett félelemmel teli légkörben egyre kevesebb iskola nyitott arra, hogy vállalja ilyen gyerekek oktatását.
Ha találnak is számukra megfelelő középiskolát, a menekült fiatalok gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy nyelvi nehézségeik miatt korukhoz és tanulmányi előéletükhöz képest alacsonyabb osztályba helyezik őket – akár a nyelvi előkészítő osztály elvégzése után is.
Mintegy ötezer, befogadóközpontokban lakó, menekültkérvényének jóváhagyására váró óvodás- és iskoláskorú fiatal kezdi meg tanulmányait szeptember elején Belgiumban - közölte a La Libre Belgique című belga napilap. A napilap a menekültekért felelős belga testület (Fedasil) adataira hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a következő hónap elején mintegy 900 óvodás, 1500 általános- és közel 2600 középiskolás kezdi meg belga oktatási rendszer szerinti tanulmányait.
